Korzika: A GRANDE RANDONNÉE 20 (GR20)

Korzika - a franciák a szépség szigeteként, a görögök 'a legszebb' néven emlegetik - 160 km-re délre fekszik a Földközi-tenger partjától és 80 km-re nyugatra az olasz partoktól. Korzika hegyei között időgépben érezhetjük magunkat. A 180 km hosszú és 9700 méter emelkedésű korzikai hegyi távolsági útvonal sokak szerint Európa egyik legkeményebb, ám egyben legjobb nagy túrája (grand randonnée).

1. nap: Conca - Refuge de Paliri

A bakancsom talpa megadta magát az út felénél, így vissza a kempingbe, majd újra start egy régi lestrapált beszálló cipőben.

2. nap: Refuge de Paliri - (Col de Bavella) - Refuge d'Asiano

3. nap: Refuge d'Asiano - Refuge d'Usciolu

4. nap: Refuge d'Usciolu - Refuge de Prati 

5. nap: Refuge de Prati - (Col de Verde) - Bergeries de Capannelle 

6. nap: Bergeries de Capanelle - Vizzavona 

Lejegyezte és fotók: Farkas Zsolt

A legtöbb gyártó a bakancsokat a felhasználási területüknek megfelelően sorolja be: hegymászás, sziklamászás, gyalogtúrázás, stb., ami a választást nagymértékben megkönnyíti, azonban egy laikus vásárló számára az üzletek polcain sorakozó bakancsokról ez nem szokott kiderülni. Ezért kell körültekintően vásárolni, így például érdemes a kinézett bakancsról a gyártó honlapján is információkat gyűjteni. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi szükség erre, hiszen az üzletben az eladók majd válaszolnak a kérdéseinkre, azonban – függetlenül attól, hogy néhány túrabolt megfelelő hangsúlyt fektet szakeladó alkalmazására, akik közül többen a gyártókhoz szakmai továbbképzésekre is járnak, és jobb esetben személyes tapasztalatokkal is rendelkeznek a különböző bakancsokról – ne felejtsük el, hogy legfontosabb érdekük mégis az, hogy a bolt által forgalmazott márkát eladják.

A választás során sokaknál fontos tényező az ár, mi magyarok pedig különösen ár-érzékenyek vagyunk, bakancs vásárlásánál azonban ezt nem szabad elsődleges szempontként kezelni. Gyalogtúrázó pályafutásom kezdetekor sokat túráztam különböző turista egyesületek tagjaival, akik az idősebb generációhoz, és ezzel együtt a nem a túl jó anyagi körülményekkel megáldottak közé tartoztak. Lábukban jó néhány - rendszerint hazai hétvégi túrákon és esetleg a Kárpátok magashegyeiben töltött túra során szerzett - kilométerrel azt vallották, hogy a gyalogtúrázó legfontosabb felszerelési tárgya a bakancs. Ez az, amire nem szabad sajnálni a pénzt - tekintettel arra, hogy a jó bakancs sosem volt olcsó -, hiszen egy megfelelően kiválasztott bakancs akár egy évtizedig is szolgálhat minket. Egy bakancs tehát hosszú távú befektetés, ami nem csak pénzben térül meg. Első bakancsommal én is megfizettem a tanulópénzt: az egyik kollégámtól kéz alól vettem egy ismeretlen forrásból származó, Lowa márkájú bőrbakancsot. Nagyon szép volt, kényelmes és olcsó... Úgy 5 alkalmat bírt ki, használat során ugyanis több helyen kiszakadt a varrás, majd egy esős túra után a szakszerű szárítás ellenére 2-3 számot ment össze, ezáltal pedig teljesen használhatatlanná vált. A sorsa az lett, hogy garancia hiányában kidobtam. Mint később kiderült, nem eredeti Lowa volt, csak hamisítvány. Ez a példa arra is felhívja a figyelmet, hogy kizárólag hivatalos márkakereskedőtől érdemes bakancsot vásárolni, mert már azokat is ugyanúgy hamisítják, mint más ruházatot.

Néhány hazai forgalmazó, akiktől bátran vásárolhatsz, és nem fogsz csalódni: Mormota túrabolt és Webshop, Nomád Webáruház, Trexpert Túrabolt és Webshop, Tengerszem Webáruház, Mountex Webshop.

A bakancs kiválasztásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelned:

A hegymászás melyik ágában (gyalogtúra, gleccsertúra, klettersteig, sziklamászás, jégmászás, stb.), hol és milyen terepen (hazai teljesítménytúrákon, középhegységbeli túrákon, vagy a Kárpátokban gyalogtúrák, nagy hátizsákkal történő gerincvándorlás során, esetleg 4000 méter felett gleccseren, stb.), milyen magasságban szeretnéd használni?
A kiválasztás során azoknak a legkönnyebb a helyzetük, akik csak egy bizonyos célra, pl. gyalogtúrázásra használják a bakancsukat.

A jó választás

Elsőnek a célt kell meghatározni (pl. kirándulás, gyalogtúra, magashegyi túra és trekking, via ferrata, gleccsertúra, alpesi mászás, téli- és jégmászás), majd meg kell találni a lábnak megfelelő modellt.

A modell kiválasztásánál a láb anatómiáját kell figyelembe venni, ugyanis nem minden cipőbelső egyforma. Minden gyártónak megvannak a saját egyedi cipőtípusai és méretei: a formák, a kényelmi tényezők és koncepciók változatosak és változók. Ne habozzunk hát próbálni, méghozzá sok cipőt és mindkét lábra: összehasonlítva rögtön érezni fogjuk, hogy melyiket szeretik lábaink.

A modell kiválasztása után találjuk meg a megfelelő méretet.

A cipők mérete jelzésértékű. A származási ország, a méretosztályozás vagy a cipőtervezés szerint a méretek között akár 1-1,5 szám méretbeli különbség is lehet! A kiválasztott modellt mindkét lábra próbáljuk fel (mert lábaink nem egyformák), méghozzá felállva (a testsúly ugyanis megváltoztatja lábunk méretét). Befejezésként ellenőrizzük a lábujjak és a boka hajlékonyságát, mert egy helyen sem szabad kemény pontot éreznünk. A cipőnek úgy kell idomulnia a lábhoz, hogy a lábujjak a lemenetnél ne nyomódjanak egymáshoz.
Vigyázzunk ugyanakkor arra is, hogy cipőnk ne legyen nagyon szűk, mert a vérkeringést akadályozva könnyen kihűlnek benne lábaink.
Meredek lejtőn, vagy havon a szilárd felsőrészű és keményebb talpú cipő jobban tartja lábunkat.

A megfelelő méret kiválasztása

A különböző bakancsmodellek eltérő lábformára készülnek, ezért ha az első, felpróbált modell egyik méretben sem jó, másik modellt kell próbálni. Célszerű egy bizonyos kategóriában (pl. trekking bakancsok) több gyártó (pl. Hanwag, Lowa, Meindl, stb.) több modelljét (pl. Hanwagnál Yukon, Tatra, Alaska GTX, stb.), és azok különböző méreteit megpróbálnunk. Némelyik bakancsmárka több különböző szélességben kapható, más modellek férfi és női változatban is megjelennek.

Vásárláshoz vigyünk magunkkal olyan zoknit, amilyet majd a túrára is felveszünk, továbbá minden ortopéd-, vagy egyéb talpbetétet, amelyet használni szándékozunk. Az emberek többségének lába a nap folyamán megdagad, ezért inkább délután menjünk cipőt vásárolni, amikor a lábunk a legnagyobb. Miután a bakancsot a boltban befűztük, próbáljunk egy keskeny peremen megállni, így tesztelve a cipő stabilitását. Álljunk és járkáljunk néhány percig a bakancsban, csak ezután állapítsuk meg, van-e a cipőn kellemetlen varrat, ránc, vagy nyom-e valahol. Álljunk lejtős felületre, hogy kipróbáljuk, lábujjainknak milyen mozgástere van. Rúgjunk valami keménybe, hogy megállapíthassuk, a lábujjak nem érintik-e a cipő orrát. A megfelelő méretű bakancsban a sarkunk biztosan van rögzítve, előrelépésnél pedig ujjaink nem nyomódnak rá a cipő orrára.

A nagyon szoros bakancs korlátozza a vérkeringést, ami a láb lehűléséhez vezet, ez pedig növeli a fagyás lehetőségét. Emellett a nagyon szoros vagy nagyon laza bakancstól vízhólyagok is keletkezhetnek. Ha mégis választanunk kell egy kissé nagyobb vagy egy kicsit kisebb cipő között, a nagyobbat válasszuk, mivel annak felesleges térfogatát vastagabb zoknival vagy talpbetéttel is kitölthetjük.

Ugyanakkor tanácsos is fél számmal nagyobb bakancsot választani, mivel így egy-két vastagabb zokni is belefér, és ahhoz is teret biztosít, hogy a láb szokásához híven kicsit megdagadjon a melegben.

Ami a műanyag bakancsot illeti, annak az első perctől kezdve megfelelő méretűnek kell lennie, mivel külső cipőjük kemény és nem fog a lábhoz idomulni, mint a legtöbb bőr, vagy bőr és szövet kombinált bakancs. Különösen figyeljünk arra is, hogy a szélsőséges hidegben vagy nagy magasságban használandó bakancs ne szorítson, ne gátolja a vérkeringést.

Néhány ismertebb gyártó honlapja:
http://www.sportiva.com/
http://www.scarpa.com/
http://www.hanwag.de/
http://www.lowa.de/

Mint ahogy a gyártók kínálatából is látható, a La Sportiva és a Scarpa inkább a hegymászó bakancsok, míg a Hanwag és a Lowa inkább a trekking bakancsok gyártására specializálódott, így a felhasználók körében is ezekben az ágakban lettek népszerűbbek, de a Scarpa a sítúrázók körében is elterjedt.

Bakancsgondozás

Bakancsunkat ápoljuk rendszeresen, kenjük impregnáló krémekkel, bőrbakancs esetén belülről is.

Ne engedjük, hogy keményre száradjon, mert törések, repedések jelenhetnek meg rajta, ugyanakkor ne tegyük el vizesen sem, mert bepenészedhet. Ha túrán lesz vizes a bakancs, próbáljuk meg minél hamarabb kiszárítani, mert a vizes bakancsban gyalogolást nem csak felpuhult lábunk sínyli meg, hanem cipőnk is eldeformálódhat, kinyúlhat. Útközbeni, egyszeri beázást menet közbeni zokniváltásokkal viszonylag jól orvosolhatunk, és sokkal kényelmesebb is az érzés, mintha végig ugyanabban a csuromvizes zokniban, cipőben cuppogunk.

A jól gondozott bakancs sok évig kitarthat. Óvjuk a penésztől és a rothadástól azzal, hogy használaton kívül tisztán és szárazon tartjuk. Ne tegyük ki a bakancsot magas hőmérsékletnek, mert a hő károsítja a bőrt, a varratokat és a talpat. Szabadban való használatkor a víz felülről és a varratokon keresztül juthat be a cipőbe, a vízhatlanságot biztosító szerek azonban korlátozhatják a víz beszivárgását. Az impregnálás folyamatát rendszeresen ismételni kell, előtte viszont a bakancsot ki- és meg kell szárítani, a piszok eltávolításához pedig használjunk kemény kefét.

Bakancsunkat ugyanakkor nem csak a túrák közötti holtidőben, hanem a napi túrák után is ápolni kell, így minden esetben vegyük ki a talpbetétet és tegyük ki száradni a levegőre. A felsőrészre rakódott sarat, szennyeződést kíméletesen távolítsuk el, és a talpat is vakarjuk tisztára.

A nedves cipőt lehetőleg meleg, szellős helyen szárítsuk ki, a száradást azonban nem szabad a bakancsot sugárzó hőforrás közelébe téve siettetni. Nézzünk körül a menedékházban, és ha van bakancsszárító, használjuk ki a lehetőséget. Amikor pedig a cipő csaknem teljesen kiszáradt, kezeljük felsőrészét a gyártó által ajánlott textil- vagy bőr impregnálószerrel.

Tipp: Ha viasszal, zsírral vagy dubbin viasszal kenjük be a cipőfűzőt, vizesedés esetén sem fog megfagyni.

Szerviz, talpalás

Megfelelő gondozással (sokszor még anélkül is) a jó minőségű bakancsok felső része szinte elnyűhetetlen, viszont használat során a legjobb minőségű Vibram talpak is kopnak. Saját tapasztalatom az, hogy az alpesi kategóriájú cipők talpa gyorsabban morzsolódik és kopik, ha sziklán és éles köveken, karsztos terepen használjuk, míg a trekking kategóriájú bakancsok talpa hasonló terepen történő használat során kevésbé sérülékeny. A hágóvas használata ugyanakkor a trekking bakancsokat viseli meg jobban.

A legtöbb túracipőt gyártó cég vállalja az általa forgalmazott bakancsok újratalpalását, amennyiben az alkalmas rá. Én a több mint egy évtizedes saját tapasztalatomból kiindulva a Hanwag cég termékeit ajánlanám, többek között azért, mert a szervizelés, talpalás a hazai forgalmazón keresztül a gyártóhoz történő visszajuttatással gyorsan megoldható. Emellett az 1921 óta működő bajor hegymászó- és túrabakancs, túracipő gyártó cég híres a megbízhatóságáról, termékei pedig az elnyűhetetlenségükről. Bakancsaik egyik ismérve ugyanis, hogy akár a második, harmadik újratalpalás után is tökéletesen használhatók.

Az újratalpalt, 1999-ben vásárolt Hanwagom.

Zokni, talpbetét

Egy jó bakancs mellett legalább annyira fontos a jól megválasztott túrazokni.

Sokan nem is gondolnák, hogy egy jól megválasztott túrazokni legalább annyira fontos, mint egy jó túrabakancs. Feltört, hólyagos lábbal viszonylag hamar kényszerülsz a túra feladására. Szélsőségesen hideg időben a láb- és kézujjaink szoktak először lefagyni, ezért is fontos a tevékenységnek megfelelő túrazokni kiválasztása. Nagy hidegben ajánlott két zoknit viselni, azaz egy vékony, alsó termo zoknit húzni.

Megfelelő modellek: Igazából mindazon túrazokni, amely megerősített talp-, orr-, valamint sarokrésszel van ellátva. Ezek ugyanis a kényelmesebb viselet érdekében a nyomásnak kitett részeken vastagabbak.

Én a Bridgedale márkát ajánlom, azon belül is az Endurance termékeket. Ezek a zoknik különösen erősek és tartósak. A Bridgedale termékcsaládjai közül - attól függően, hogy meleg vagy hideg környezetben túrázik - mindenki ki tudja választani a megfelelő zoknitípust.

Talpbetétek

A világon nincs két azonos emberi lábfej, különböző formájú a talpunk, sőt gyakran a bal és jobb lábunk is. Sportolás közben a talpunkra ható erőket nagyban befolyásolja testsúlyunk, testtartásunk, a mozgás típusa és intenzitása. A tömeggyártásban készülő lábbelik ugyanakkor nem tudnak minden esetben a felsorolt tényezőkhöz maguktól alkalmazkodni. Ez is oka lehet az izomgörcsöknek, vagy izmaink fáradékonyságának. A bakancsba tett további talpbetét nagy hidegben nemcsak extra szigetelést, de támaszt is jelent lábainknak.

Az egyik legismertebb, talpbetéteket gyártó, és termékeit hazánkban is forgalmazó cég a SIDAS. Ha többet szeretnél tudni a SIDAS cég talpbetéteiről, a Mormota túrabolt weboldalán vagy a www.skiing.hu oldalon részletesen olvashatsz róluk.

Remélem, sikerült használható segítséget nyújtanom a hegymászó tevékenységednek megfelelő bakancs kiválasztásához.

A témában felhasznált és javasolt olvasnivaló:
- Hegymászás című oktatókönyv (2005., Földgömb 99' Kiadó és MAHOE)
- Nagy Balázs: Trekkingtúrázás - Magyarországi túraútvonalak (Cser Kiadó, 2011)
- A lábbelik karbantartása (http://www.mountex.hu/segedlet/tippek/labbeli, 2012.12.30.)
- A lábbelik ápolása (http://www.mountex.hu/segedlet/tippek/karbantartas, 2012.12.30.)

Készítette: Farkas Zsolt, 2012. december 30.

Ha még nem tetted volna meg, olvasd el az első részt! 

A velünk túrázók gyakran kérnek tanácsot tőlünk bakancsvásárlás előtt. A válaszadás nem könnyű, mivel ismernünk kell a túra célját, valamint a kérdező túrázási szokásait, hogy melyik évszakban és milyen gyakorisággal szokott túrázni.

Előre leszögezem, hogy nincs olyan bakancs, amely mindenhez megfelelne, ezért érdemes arra a funkcióra bakancsot vásárolni, amire leginkább használni fogjuk. A jó bakancs a túra alatt előforduló összes körülményhez szükséges tulajdonságok közötti kompromisszum. Természetesen az lenne a legideálisabb, ha 2-3 pár bakancsunk lenne azokhoz a tevékenységekhez, amelyekhez leginkább használni fogjuk (pl. fél-egynapos középhegységi túrához, több napos magashegyi túrához, via ferratázáshoz, alpesi mászáshoz, stb.).

Azoknak a legkönnyebb a helyzete, akik csak egy célra, például a Kárpátokban történő túrákhoz szeretnének bakancsot vásárolni, ugyanakkor észrevehető, hogy a gyalogtúrázók között is emelkedik azoknak a száma, akik a nagyobb kihívásokat jelentő célokat keresik, a gleccserek világát, a sziklás csúcsokat, és az egyre magasabban található mászó utakat.

A legtöbb túratársunk lábbelije az ilyen ambiciózus projektekre általában alkalmatlan, amelyet az Alpok baleseti statisztikája is alátámaszt. E szerint ugyanis a balesetek 60 százalékát kitevő botlást, csúszást, bokarándulást a nem megfelelő cipő okozza, mivel a sokak által viselt modell az Alpokban túl puha.

A bakancs legfontosabb tulajdonságai a jó lábfogás, a talp merevsége és a felső rész szilárdsága, valamint az, hogy használat folyamán ez utóbbi kettő hogyan viszonyul egymáshoz.

Néhány ismertebb német gyártó (pl. Hanwag, Meindl) a cipők talpát merevségük alapján A-B-C-D kategóriákba sorolja.

Az A és AB kategóriás talpak puhák és hajlékonyak, ezért ideálisak a nyáron, kisebb magasságokban és könnyű terepen folytatott túrákhoz (pl. hazai középhegységbeli túrák).

A B és BC kategóriás cipő nyári, hátizsákos, több napos magashegyi túrákhoz, trekkingekhez a legideálisabb választás, de könnyű gleccsertúrákhoz (pl. Grossvenediger) is jó lehet.

A D kategóriás talpú cipők a hegymászó bakancsok. Ezekre mindenfajta hágóvas szerelhető, és szinte bármilyen hegymászó tevékenységre alkalmasak.

Technikai jellegű sziklamászáshoz szilárdabb bakancs (C és D kategória) viselése ajánlott, hogy megfelelően lehessen vele oldalazni. Merevebb bakancsban ugyan nehezebb járni, de rendkívüli módon kíméli a lábat, ha a mászó egy keskenyebb peremen áll. Ezért olyan bakancsot keressünk, amely lehetővé teszi, hogy az orrával vagy az oldalával a keskeny sziklaperemen is meg tudjunk állni.

Kemény havon a nagyon hajlékony bakancs (A-B kategória) előnytelen. Még a leglazábban felerősített hágóvassal is kemény cipő (D, esetleg C kategória) kell a hólépcsők rúgásához, vagy a biztonságos korcsolyázó lépések végrehajtásához.

A jégmászáshoz még jobb bakancsra van szükségünk, ehhez a tevékenységhez ugyanis a nagyon kemény talp (D kategória) és felső rész a kívánatos.

A műanyag bakancsokat eredetileg hideg időben történő expedíciózásra és komoly jégmászásra tervezték, de idővel a hó- és gleccsertúrák kedvelői között szélesebb piacra talált. Napjainkban már kissé elavultak. A műanyag külső rész általában nagyon merev, ami ugyanakkor hágóvas használata esetén nagyon jó, mert megengedi, hogy a hágóvas hevederét szorosra kössük anélkül, hogy az a láb vérkeringését befolyásolná. Emellett a műanyag bakancs hólépcső rúgására is tökéletesen alkalmas, és nedves környezetben is kitűnő, mivel a belső papucs a hótól védve melegen tartja a lábat. Táborozásnál a belső papucs kivehető, így az izzadság könnyen kiönthető vagy kiszárítható belőle. Hátránya azonban, hogy súlya és merevsége miatt nehézkesebb benne a járás, a sziklamászásról nem is beszélve.

Mára a műanyag bakancsokat az ún. expedíciós bakancsok váltották fel, amelyek rendkívül jól szigetelt, meleg lábbelik, mivel a vízálló és lélegző funkciójú kamásli is rájuk van integrálva, de már olyan modellek is léteznek, amelyek kivehető belső cipővel rendelkeznek. Ezek a lábbelik bármilyen hágóvassal kompatibilisek, és tekintettel arra, hogy extrém hideg környezetben, sarki expedíciókra és 8000 méter feletti havas hegyek csúcsainak meghódítására alkalmasak, egyes gyártók a használhatóság alsó határát -60 Celsius fokban határozták meg. Az Elbruszon több távol-keleti mászón is ilyet láttunk, de szerintem ott túlzás volt a viselete. Ugyanakkor vannak rövidebb kamáslival ellátott változatok is, amelyeket téli alpesi mászásokhoz, és „kisebb", 6-7000 méteres magasságok meghódítására ajánlják gyártóik.

A sítúra bakancsok is a műanyag bakancsok kategóriájába sorolhatók. Ezekben a bakancsokban – figyelemmel arra, hogy hasonló talppal rendelkeznek, mint a műanyag bakancsok – gyalogolni (hágóvasat szerelni rájuk) és – állítható funkciójuknak köszönhetően – síelni is lehet, bár merevségük eltér az igazi lesikló bakancsokétól.

A bakancs és a hágóvas viszonya

A bakancs és a hágóvas érintkezése kényes terület. Minél merevebb egy cipő, annál több fajta hágóvasat alkalmazhatunk. A hajlékony vagy félmerev cipőnél vigyáznunk kell, hogy csak olyan hágóvasat válasszunk, amelyet hevederekkel kell felrögzíteni a cipőre. Az úgynevezett „automata" hágóvasat pedig kizárólag az elől és hátul kifejezetten hágóvashoz gyártott szélekkel ellátott cipőkre lehet feltenni. Mindezekre tekintettel jó tanács, hogy hágóvas vásárlásakor ellenőrizzük, jól illeszkedik-e a hágóvas a cipőnkre.

A bakancs anyaga, jellemzői

A kényelmen és a csekély súlyon kívül a nyári és téli bakancsok esetében is a legfontosabb szempont a láb szárazon tartása (télen ugyanilyen fontos a melegen tartás is).

Olyan bakancsot érdemes választanunk, amelyen kevés a varrás. Lehet ugyanis a bakancs lélegző betéttel ellátott, vagy minden részletében bőr, nagy esőben, vizes füvön, vizes hóban úgyis be fog ázni. Nem mindegy azonban, hogy ez mennyi idő alatt történik meg, és az sem, milyen gyorsan szárad ki. Tény, hogy a magasan gumírozott elejű és oldalú, kevés helyen varrott típusok sokkal tovább bírják a nedvességet.

A fentiek tudatában kérdésként merül fel, hogy Gore-Tex típusú anyaggal bélelt, vagy inkább minden részletében bőr bakancsot válasszunk?

A Gore-Tex a bakancsok esetében nem varázsszer, a belőle készült membránt ugyanis nehéz tisztán tartani, a kosz és izzadság pedig rontja jó tulajdonságait, így meleg időben kényelmetlenné teheti a bakancsot. A Gore-Tex típusú anyagokkal bélelt bakancsok mellett szól, hogy nehezebben áznak be, azaz nagyobb a vízállóságuk a csupán bőr felsőrészből készült bakancsokkal szemben, amelynek köszönhetően azonban a láb nehezebben tud lélegezni. Hátrányuk még, hogy a Gore-Tex membránnal ellátott szövet bélést egy esetleges kiszakadásnál nehezebb javítani is.

Hogy mégis melyik bakancs a jó döntés, és hogyan kell kiválasztanunk a megfelelő méretet? Többek között ezekre a kérdésekre is a következő részben olvashatjátok a választ.

A témában felhasznált és javasolt irodalom:
- Hegymászás című oktatókönyv (2005., Földgömb 99' Kiadó és MAHOE)
- Nagy Balázs: Trekkingtúrázás - Magyarországi túraútvonalak (Cser Kiadó, 2011)

Készítette: Farkas Zsolt, 2012. december 29.

A napokban ismét halálos baleset történt a Grand Couloir-on, amely miatt nemhogy a mászás nem javasolt a normál úton, de a Gouter házat legalább egy hétre be is zárták. A jelenlegi helyzet tehát kísértetiesen kezd hasonlítani a 2003 nyarán történtekhez, így a 2011-ben írtak újra aktuálissá váltak:

Kép: Grand Couloir (2007)

Bárki, aki St. Gervais-ből felmászott a Mont Blanc csúcsára, tudni fogja, hogy a Grand Couloir-on való átkelés egy orosz rulett. Úgy néz ki, hogy a kuloár hallgat, de ugyanakkor hullanak a kövek. Ha már körülbelül öt másodpercig minden csendes, itt az idő, hogy átlépjük a halálzónát, ugyanakkor a megcsúszás elkerülése érdekében ragaszkodunk a felfüggesztett kötél nyújtotta biztonsághoz. Ez a hely nem a gyenge idegzetűeknek való, mert ez a jelenet az évek során számos drámához vezetett.

A Mont Blanc az egyik legforgalmasabb hegy a világon, évente 35.000 hegymászó kísérli meghódítani. A legfontosabb kérdés a biztonság és a hozzáférhetőség. Az említett kuloár a Tete Rousse menedékház (74 hely, 3167 m) és a Gouter menedékház (100 hely, 3817 m – jelenleg átépítés alatt) között található. Minden évben 40.000 ember kel át a kuloáron, mely után még mindig egy nehéz és kitett szakaszt kell végigtülekedni a Gouter házig. A nap folyamán átlagosan 5 percenként következik be egy kőomlás. Az elmúlt 9 év során a kuloárban 121 baleset és 27 haláleset történt. A balesetek közel fele és 6 haláleset a hőhullám idején, 2003 nyarán történt. Ezért zárta le végleg a kormány az útvonalat a többi évszakban.

A Petzl alapítvány részletes felmérést végzett a helyszínen, és jelentést készített arról, hogyan lehetne a biztonságot javítani a kuloárban. Az ötlet nem olyan, amely megkönnyíti a hozzáférést, és növeli a veszélyeket a tapasztalatlan túrázók számára, hanem célja, hogy korlátozza a kitettséget, és ezáltal csökkenti az objektív veszélyeket, amely sok balesetet okoz. A Petzl rámutatott, hogy már számos hasonló intézkedés történt, pl. drótköteleket helyeztek el a Gouter ház alatt.

A tanulmány négy megoldást vizsgált meg:

-          a kuloár biztosítását,
-          háló- és vasbeton-védelmet,
-          alagút építését,
-          híd építését.

A konzultációkat követően januárban a helyi idegenvezetők is tudomásul vették a kuloár 50 tonnás vasbeton blokkokkal történő védelmét. A híd azonban kockázatot jelenthet, mivel 35 méter magas lenne, és nem lenne összhangban a környezettel. Ezért a Petzl a negyedik megoldást tekinti elfogadhatónak, amely egy akár 180 méter hosszú 2 méteres alagút építése lenne, amely mind a nyári, mind a téli szezonban lavinamentesen megközelíthető. Ennek azonban hátránya, hogy még a legrövidebb, 107 méteres út ára is több mint 800.000 euró.

http://www.petzl.com/fondation/projets/accidents-couloir-gouter?language=fr#.Vavv1qTtmkp

Tavaly veszélyes helyzet alakult ki Európa legmagasabb csúcsa alatt. A gleccser alján tekintélyes méretű víztömeg gyűlt össze, amely bármikor kirobbanhat a jég szorításából, elárasztva az egész völgyet. Száz évvel ezelőtt már történt hasonló katasztrófa, akkor 175-en haltak meg.

A lehetséges áradás a csúcs alatt található St Gervais Les Bains települést és annak síterepeit is veszélyezteti. A veszélyt a helyiek annyira komolynak ítélik, hogy a Tete Rousse gleccser alatt nyáron is közlekedő Tramway du Mont-Blanc kisvasút biztonsági okokból már rövidebb útvonalon járt, a túrázók és hegymászók elől pedig az egész veszélyeztetett területet lezárták.

A túlzsúfoltság és a balesetek csökkentése érdekében Jean-Marc Peillex, St. Gervais polgármestere az amerikai nemzeti parkok mintájára javaslatot tett egy "hegymászó engedély", azaz csúcsengedély kiadására.

Mindez pedig azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik a Gouter route-on (francia új normál út), akkor várható, hogy előbb-utóbb szigorú feltételekhez kötik, és korlátozni fogják a belépést a csúcsrégióba, ezáltal pedig az amúgy sem olcsó hegy még drágább és kevésbé elérhető lesz a kelet-európai hegymászók részére.

Készítette: Farkas Zsolt, 2011. május 10. 

Átadni a szenvedélyt, mindenekelőtt azt jelenti, hogy a túrát a gyermekek képességeinek megfelelően alakítjuk ki.

4 éves korig: az együttlét öröme a meghatározó

Elsősorban a magaslati tényezőt kell jól kezelni. Ne haladjuk meg az 1500 m-es magasságot! El kell kerülni a gyors szintváltozásokat (felvonón való utazás). Probléma, hogy ebben a korban még nem tudják pontosan kifejezni a zavarokat és a tüneteket, ezért a gyermekek még fokozottabb felügyeletet igényelnek.

4 és 6 éves kor között: felfedezés és a játék motivációja

Egy hegyen töltött nap megszervezését úgy kell előkészíteni, mintha egy játékról lenne szó. Az erőfeszítés nem motiválja még ebben a korban a gyerekeket. A gyaloglás, mászás vagy biciklizés tehát nem jelent számukra célt, hanem a milliónyi ígéretet jelentő gazdag környezet felfedezését. 
A gyerek játék közben meg tud tanulni felelősséget vállalni.  

7 és 12 éves kor között: olyan hegymászónak lenni, mint a szülők 

Ebben a korban a gyerek már a felnőttekhez hasonló örömeket keresi a hegyekben. Fizikai alkata lehetővé teszi a hegyi sportok gyakorlásának elkezdéséhez. A gyerekek már tudatában vannak a veszélynek. Törekedni kell arra, hogy megtanítsuk őket a tényleges veszélyek felismerésére. A mozdulatok és a biztonsági technikák megtanulása kell hogy elsőbbséget élvezzenek. Náluk még ébernek kell lenni és különösen türelmesnek kell lenni a magyarázatokkal és a nehézségek kihangsúlyozásával.
A csoport fogalma alapvető számukra. A gyerek igényli a pajtásait. A barátok jelenléte lehetővé teszi a szabadidő teljessé tételét, ahol megtalálják a saját játékaikat. 

A hegymászáshoz a gyerekek alkatára készített speciális felszerelés kapható. Mikor megközelítünk egy sziklafalat, nem szabad megfeledkezni a sisakról. 

Három fontos tényező! 

1. A napsütés.
A szem. Tízéves kor előtt a szemlencse és a szaruhártya jóval több UV-sugarat enged át, mint felnőttkorban. A gyerekeknek rendszeresen jó minőségű napszemüveget kell viselni... és meg kell tanulnia megőrizni azt!

2. A környező hőmérséklet.
A gyerekek jóval sérülékenyebbek, mert gyengébb védekezőképességgel rendelkeznek. A gyakran változó időjárásnak és hőmérsékletnek megfelelően folyamatosan öltöztetni-vetkőztetni kell őket. A gyerekek nem sokat törődnek azzal, hogy nagyon melegük van, de amikor leveszünk róluk egy ruharéteget, jobban érzik magukat... A szülőknek figyelembe kell venni minden körülményt.

3. A magasság.
A fiatal gyermekeknek nem tanácsos magaslati helyen tartózkodni, ők hajlamosabbak a tüdőödémára, és nem rendelkeznek a tartós erőkifejtésre alkalmas fizikai alkattal. Legjobb nem menni 2000 m-nél magasabbra 6 éves kor, 3000 m-nél magasabbra pedig 15 éves kor alatt.

Via ferrata gyerekekkel

Mivel a kisgyerekek gyakran nem érik el az acélsodronyt, ha egy álláson állnak, ezért nem szabad őket via ferratára vinni. A szokásos via ferrata-kantárok pedig egy gyermek esését túlságosan keményen fogják fel. Ugyanakkor azért, hogy a ferratázás ne csak a felnőttek élménye legyen, a Skylotec gyermekek számára (30 kg-os testsúlytól) fejlesztett ki via ferrata szettet.

A fent leírtak miatt a 30 kg-os testsúly alatti gyermekeket célszerű kötéllel összekötni. Kötéllel biztosítva ugyanis a haladás biztonságosabb, amennyiben a kötél használatának technikáit a mászók ismerik. Aki ezekben nem jártas, feltétlenül kérje gyakorlott vezető segítségét!

Felhasznált irodalom: Hegyek Megszállottaknak 

A láncos vagy drótköteles út átmenet a túrázás és a mászás között. Egy sziklafal nehézségi fokozatát többé-kevésbé erősen csökkentik a fix acélsodronnyal, műfogásokkal és műlépésekkel. Létrák, hidak, mesterséges lépések és fogások, valamint kampók segítik utunkat. Az ilyen túrák biztonságosak és jól biztosítottak, az utak bejárásához pedig nincs szükség kiművelt mászástechnikára, csak egy kis erőre.

A kezeinket szinte végig használnunk kell. A túrák többsége közepes fizikai állóképességgel és némi akaraterővel teljesíthetőek. Elengedhetetlen a szédülésmentesség, a magabiztos koordináció és a kellő fizikai állóképesség. Kizáró ok a tériszony és a megfelelő mozgáskoordináció hiánya.

Az első láncos utakat (olaszul via ferratákat, németül klettersteigeket) az első világháború idején a Dolomitokban, az osztrák-magyar és olasz fronton katonai céllal építették. Ezek közül később sokat felújítottak, és jelenleg is turistacélokra használnak. Több láncos út nagy népszerűségnek örvend, így vannak utak, amelyek egy-egy szép, napos hétvégén túlzsúfoltak.

Felszerelés

A megfelelő ruházaton kívül a következő felszerelésekre van szükség:

• Via ferrata kantár önzáró karabinerrel (via ferrata szett) az acélsodronyon való önbiztosításhoz. Csak az előírásoknak megfelelő via ferrata-kantárt használjunk! Erről bővebben itt olvashatsz.

Via ferrata kantár: két fajta rendszer létezik, az Y-System és a V-System (ezt nem ajánljuk!).

A mászófék életbe vágóan fontos, mivel a mászófék nélküli rántás egy esésnél az anyagra és az emberre is túl nagy lenne.

A via ferrata kantár a fémeszközben megcsúszó dinamikus kötél súrlódása által nyeli el az esés energiáját.
Az újabb típusoknál a biztosító szár már tokba van húzva, így az nem zavar a mozgásban. A tokkal védett felszakadó energiaelnyelő állapota könnyen szemrevételezhető. Több modellnél a biztosítószár a könnyebb használhatóság érdekében „hernyós" megoldású (azaz ki lehet húzni). Néhány típusnál pedig (pl.: Petzl Scorpio) van egy harmadik, rövid szár is, amely közvetlenül a létrába vagy drótkötélbe akasztva traverzálásoknál és pihenésnél lehet nagyon hasznos.

A via ferrata kantár csatlakozóhevedere a beülőhöz önmagán átfűzve egyszerűen és biztonságosan csatlakoztatható (soha ne karabinerrel csatlakoztassuk!).

A via ferrata kantár normál (80 kg) tömegű személyekre van beállítva, mivel a 6 KN-os maximális fékezőerő túl nagy a gyerekeknek vagy a kis testtömegű felnőtteknek. Mostanában már kapható olyan mászófék is (Edelrid Cable Vario), amelyeknél a fékezőerő valamivel alacsonyabb értéknél kezdődik, és amelyet lépcsőzetesen be lehet állítani. Ezáltal a ritkább esések puhábbak lesznek, és a kisebb tömegű személyeknek is biztonságosabb.

Ugyanakkor azért, hogy a ferratázás ne csak a felnőttek élménye legyen, a Skylotec gyermekek számára (30 kg-os testsúlytól) fejlesztett ki via ferrata szettet.

Jó tanács: Csak az előírásoknak (UIAA) megfelelő via ferrata kantárt használjunk önzáró karabinerrel!

Megfelelő modellek: Black Diamond Easy Rider, Black Diamond Iron Cruiser, Petzl Scorpio Vertigo WL, de jó bármely, az UIAA (Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója) előírásainak megfelelő via ferrata (klettersteig) szett.

írta: Farkas Zsolt

 >> a bejegyzés folytatódik

A bakancs a hegymászó felszerelésének egyik legdrágább darabja, amely nemcsak kényelmi szempontokat szolgál, de a túracél teljesítésének sikerét is nagymértékben meghatározza. A megfelelő bakancs kiválasztása tehát alapvető fontosságú, melyhez – figyelemmel arra, hogy minden, általunk gyakorolt hegymászó tevékenységhez alkalmas bakancs nem létezik – az alábbi, felhasználási területek szerinti típusbesorolással szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.

Expedíció 8000 m

Pl.: La Sportiva Olympus Mons EVO, Scarpa Phantom 8000

Felhasználás: Csak nagy magasságban (8000 méter felett) és extrém hideg környezetben végzett hegymászásra alkalmas. Ideális a világ legkeményebb hegyi körülményei között, hosszabb ideig tartó (pl. Himalája, Denali és Sarki) expedíciók során, nem való azonban az Alpokba.

Expedíció 7000 m, extrém hideg

Pl.: La Sportiva Spantik, Scarpa Phantom 6000

Felhasználás: 5000-7000 méteres csúcsok (pl. Aconcagua) meghódítására, vagy téli alpinizmus gyakorlására, rendkívül hideg időjárási körülmények között. Meleg, kényelmes és könnyű bakancsok, amelyek ezáltal ideálisak a nagy magasságban vezető technikai útvonalak leküzdésére, valamint jégmászásra és hegymászásra is.

Téli alpinizmus

Pl.: Scarpa Phantom Guide, La Sportiva Batura EVO

Felhasználás: Téli alpinizmus során technikai jellegű hegymászás és jégmászás gyakorlására, valamint technikásabb mászó utak kivitelezésére pl. az Alpokban télen, vagy nagyobb mennyiségű friss hó után.

Alpin 4 évszak 

Pl.: La Sportiva Nepal Extreme vagy Nepal EVO GTX (a legtöbb hegyi vezető ilyet használ), Scarpa Mont Blanc GTX, Scarpa Jorasses PRO GTX, Hanwag Zentauri GTX, Hanwag Omega GTX

Felhasználás: Nyári vagy téli hegymászáshoz, de – tekintettel arra, hogy bármilyen típusú hágóvas szerelhető rájuk – jégmászáshoz is ideálisak. Az Alpokban a 4000 méter feletti, és a Magas-Tátra téli hegymászó túrákra a legjobb választás.

Tökéletes választás Mont Blanc vagy Elbrusz mászáshoz, ettől kisebb kategóriájú bakancsban azonban kockázatos ezekre a túrákra elindulni, mivel azok nem annyira melegek, így időjárás-romlás esetén a lábujjak könnyen megfagyhatnak. Évi 1-2 hasonló jellegű túráért azonban fölösleges a fenti bakancsokat megvásárolni, mert a felsorolt márkák közül több modellt lehet bérelni Chamonixban és Terskolban is, napi kb. 8-10 Euróért.

Alpin 3 évszak

Pl.: La Sportiva Trango S EVO GTX, Scarpa Rebel GTX, Scarpa Triolet PRO GTX

Felhasználás: Nyári hegymászáshoz pl. az Alpokban kb. 4000 méter magasságig, ugyanakkor mivel a felső részük nem annyira kemény, a bokát nem tartják olyan jól, mint az „Alpin 4 évszak"-os bakancsok, valamint nem annyira melegek, így pl. Mont Blanc mászásra már nem alkalmasak. Kialakításuknál fogva a félautomata hágóvasakkal kompatibilisek, azonban nem nagyon merevek (C kategóriás talp), ezért alpesi környezetben gyalogláshoz, rövidebb gleccservándorlásokhoz, könnyű szikla utakhoz és via ferrata túrákhoz kényelmesek. Nyári Grossvenediger vagy Grossglockner mászáshoz, illetve hasonló jellegű hegymászó programokhoz a legideálisabb választás, de a néhány órás hótalpas kirándulásokon is nyugodtan viselhető.

Magashegyi túra, trekking

Pl.: Hanwag Yukon, Hanwag Alaska GTX

Felhasználás: Elnevezésüknek megfelelően trekking túrákhoz (pl.: Annapurna körtúra, Everest alaptábor, stb.) a legideálisabbak, de Kárpátokbeli nagy hátizsákos, többnapos túrákhoz is nagyon jó választás. Ezek azok a bakancsok, amelyeket első bakancsnak ajánlanánk, mivel a szükséges kompromisszumok mellett a legszélesebb körű a felhasználási területük. Egy hazai túrázó a nyári és téli belföldi túráktól kezdve az évi egy-két alkalommal történő hótalpas, vagy néhány alkalmas, könnyebb, nyári hegymászó programok (pl. Grossglockner mászás) során ezt tudja a legjobban kihasználni. A hágóvas használata ugyanakkor megviseli őket, és csak kötözős hágóvasakkal használhatók.
Aki gyakrabban túrázik télen, és több hegymászó programon vesz részt az Alpokban, annak második bakancsként az Alpin 4 évszak modelljeit, aki viszont télen kevesebbet túrázik, ellenben több nyári hegymászó-, és via ferrata programon vesz részt, annak az Alpin 3 évszak modelljeit javasoljuk.

Gyalogtúra, kirándulás

 Pl.: Hanwag Canyon Wide és Wide GTX, Hanwag Dakota GTX, Hanwag Yuma GTX

Felhasználás: Középhegységbeli túrákhoz ideális viselet. Csekély súlya és puha talpa miatt rövidebb túrákra, könnyű terepre is nagyon jó választás, de – figyelemmel arra, hogy általában még kötözős hágóvasat sem lehet rá szerelni – hegymászó túrákra, valamint felső részük puhasága miatt – mivel nem tartja megfelelően a lábat – nagy hátizsákos, többnapos túrákra is alkalmatlan.

A fenti felsorolásból csupán olyan bakancsok maradtak ki, amelyek felhasználási területe annyira speciális, hogy egyik típushoz sem sorolhatók igazán. Ilyenek a rövidebb, technikásabb jég-, dry-tooling-, és mix-mászó utakhoz használható jégmászó cipők fix hágóvassal, a via ferrata utakhoz alkalmas bakancsok, a nagyfalas mászásokhoz, a beszállásokhoz, lejövetelekhez és könnyebb mászásokhoz kialakított cipők, valamint a sportmászó cipők.

Hegymászó túráinkhoz bármely, a hó megtapadását gátló lappal ellátott szabványos acél hegymászó hágóvas megfelelő. A hótapadásgátló lap (Grivelnél Antibott, Petzl-nél ANTISNOW talpnak nevezik) elengedhetetlen, mivel az megakadályozza a talp alatt a hó megtapadását.

A kínálatból inkább 12 fogú hágóvasat ajánlatos beszerezni, a jég- és mix utakhoz tervezett hágóvasak (pl. Petzl Dart) kevésbé megfelelőek. A könnyű, alumínium alapú, általában síalpinizmus során használt hágóvasak (pl. Grivel Air Tech Light) nem elég erősek, így sziklás terepen kitörhet a foguk. A hágóvas rögzítésének módja függ a bakancs típusától. Az elől flexibilis (automata) rögzítésű hágóvasakat szintén kevésbé ajánlanánk, vásárlásunk alkalmával inkább a félautomata rögzítést részesítsük előnyben, amennyiben bakancsunk kialakítása azt megengedi, de a most forgalomba kerülő kötözős hágóvasak is tökéletesek. A kötözős rendszerű hágóvasak előnye, hogy szinte bármilyen bakanccsal kompatibilisek.

A forgalmazott hágóvasakat általában olyan összekötő elemmel látják el, amely kihúzva maximum kb. 46-os méretű bakancshoz jó. Ha a bakancsod ennél nagyobb méretű, vásárolhatsz hosszabb összekötő elemet is.

Tipp: A szennyeződések elkerülése érdekében hágóvasaidat tokban szállítsd, vagy tedd fel rájuk a fogvédőket – így megvédheted a hátizsákodat és tartalmát a sérüléstől.

Az általunk ajánlott hágóvas: Grivel G12 New-Matic (az Alpokban a legtöbb hegyi vezető ilyet használ).

                   Kép: Grivel G12 New-Matic (grivel.com)

Svájc egyik szimbóluma, a „csokoládéhegy" meghódításáról sokan álmodoznak. A Matterhorn az Alpokba utazó hegymászók talán legnépszerűbb mászóobjektuma. Egyike a legnehezebb négyezreseknek, ennek ellenére gyakran alábecsülik.

Az egyik helyi, hegyi vezetéssel foglalkozó iroda statisztikája szerint a vezetős túrák során a Matterhornt két normál útvonalon, a svájci (Hörnligrat) vagy az olasz oldalról (Liongrat) szokták mászni. Mindkét útvonal mászása során azonban a résztvevők 40%-a nem éri el a csúcsot, mely az alábbi fő okoknak köszönhető:

- Nem kellő fizikai állapot.
(Bár a 10-12 órás hátizsákkal történő mászás során több helyen rögzített kötelek segítik utunkat, azonban az abba történő kapaszkodás is kiveszi erőnket...)

- Elégtelen akklimatizáció.
(A Matterhorn magassága 4478 méter, ami azt jelenti, hogy 4000 méter felett a tengerszinthez képest kb. 60% a rendelkezésre álló oxigén a levegőben, mi pedig hosszú órákon keresztül ebben a magasságban mászunk, így az oxigénhiányos állapot miatt hamarabb elfáradunk, ezáltal lassabbak leszünk. Különösen igaz ez, ha mászásunk előtt legalább egy héttel nem töltöttünk el több időt 4000 méter felett.)

- Sziklamászó gyakorlat hiánya.
(Több mint 1500 mászó métert kell megtennünk a csúcsig, melynek során szinte végig használni kell a kezeinket, ugyanakkor legalább III-as nehézségű utat kell mászni, azonban nem mászócipőben, hanem bakancsban!)

- Hágóvasban történő mászás gyakorlatának hiánya.
(Olyan hegymászó tapasztalat, mellyel képes vagy gyorsan és hatékonyan mozogni különböző hegyi terepeken hágóvasban is.)

- A programok nem tartalmaznak tartaléknapot rossz idő esetére.

Hegyi vezető nélkül még rosszabb lehet ez az arány, hiszen az eltévedés miatt elvesztegetett idő tovább csökkenti esélyeinket. Emellett vezető nélküli mászásnál elengedhetetlen feltétel a sziklamászó gyakorlat, valamint a felszerelések és biztosítási eszközök ismerete, azaz az alapfokú sziklamászó tanfolyam megléte.

A Matterhornt tehát nem szabad alábecsülni, mivel az egyik legnehezebb normál utas mászás az Alpokban. Ha hiányzik a megfelelő fizikai állapot és sziklamászó gyakorlat, nem leszel képes elérni a csúcsot, még hegyi vezetővel sem!

Itt a tavasz, közeledik a via ferratázás szezonja. Érdemes elővenni a via ferrata eszközeinket és megvizsgálni, megfelelnek-e még rendeltetésüknek. Ehhez szeretnék most segítséget nyújtani.

2012. augusztus 05-én halálos kimenetelű via ferrata baleset történt, amely egy hibás szett miatt következett be. A baleset miatt az UIAA (Alpinista Szövetségek Nemzetközi Uniója) 2012. szeptember 13-án a gyártók számára világméretű figyelmeztetést bocsátott ki, melynek hatására a gyártók elővigyázatosságból több, általuk gyártott és forgalmazott via ferrata szettet visszahívtak a piacról.
A via ferrata szettekkel kapcsolatban az UIAA 2013. február 25-én sajtóközleményt adott ki, mely szerint a legújabb vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy a használattól és kortól függően (a kötél anyagában bekövetkező öregedés miatt) az elfáradó kötelek lassabban vagy egyáltalán nem futnak át a súrlódású technológiát elnyelő rendszeren, az energiaelnyelőn (fém anyagú fék).

Kép: wikipedia

Az idősebb példányok pedig egy nagyobb rántástól elszakadhatnak, illetve a karabinerek is eltörhetnek.
Bizonyos típusú via ferrata szettek rendszerükből adódóan fokozottabb figyelmet igényelnek, ezért érdemes mindenkinek megvizsgálnia saját via ferrata szettjét, hogy érintett-e.

Amire a vizsgálat során érdemes odafigyelni:

1. Ki a gyártója és mi a pontos típusa a via ferrata szettünknek?
Ezután a gyártó honlapján meg kell nézni, nem hívták-e vissza a szettet vizsgálatra.

Klikk ide az UIAA 2013. február 25-én közzétett listájához >> 

Frissítés (2019.03.29.)

https://www.theuiaa.org/safety-standards/recalls/

Tipp! Klikk ide a DAV 2013. február 25-én az összes gyártó feltüntetésével közzétett részletes listájához a visszahívott via ferrata szettekről >>

http://www.alpenverein.at/portal_wAssets/docs/news/2013/klettersteigsets-rueckrufliste-201306.pdf

Frissítés (2019.03.29.)

Újabb visszahívások történtek: 
http://www.ocun.com/data/files/74/108/311letterrecallanvf-torq2.pdf?fbclid=IwAR3YdcW6_3Eug--CJ16kLlBKeJcrGZbyVh3wop6HJXrYp44NcBBll9uOx5o http://www.rockempire.cz/en/news/sport/209_manufacturers-product-declarationdynamax https://www.skylotec.com/eu_de/vorsorglicher-ueberpruefungsaufruf/

Itt lehet tájékozódni az aktuális visszahívásokról >> https://www.alpenverein.de/Bergsport/Sicherheit/Warnhinweise/

2. Ha volt valódi beleesés a szettbe, gyártótól és típusától függetlenül azt mindig ki kell cserélni!

3. Meg kell vizsgálni a via ferrata szettet, nincs-e rajta mechanikai sérülés. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a varrásokra, az egyes elemek kapcsolódási pontjára, a karabinerek állapotára, stb. Ha kétségünk merülne fel, cseréljük ki szettünket inkább korábban, mint később, mivel az életünk függ tőle.

 A via ferrata szettet azonnal ki kell cserélni az alábbi feltételek fennállása esetén:

• mechanikai sérülés miatt bekövetkezett hő eredetű súrlódást (pl. esést) követően
• ha a profil varrása sérült
• ha az eszköz erősen szennyezett (zsír, bitumen, olaj, stb.)
• ha savakkal érintkezhetett, amely bekövetkezhet például egy autó akkumulátorától
• magas hőmérséklet közelsége az anyagban olvadást idézhetett elő

4. Mikor vásároltuk és milyen gyakorisággal használtuk via ferrata szettünket?

Az alábbi felsorolás a via ferrata szettek használati idejéhez ad támpontot:

 
Fentiekre tekintettel tehát nem célszerű használt via ferrata szettet vásárolni, mivel nem ismerjük az eszköz előéletét.

Mindenkinek jó túrázást kívánok!

Farkas Zsolt

Felhasznált elektronikus forrás: www.mammut.ch és az írás során megjelölt hivatkozások (linkek).