Mi kerül ebben a túrában ennyibe?

A Magas-Tátrában (Közép-hegység, 2382 m) 2018 februárjában megrendezésre kerülő 2 napos, hétvégi téli programunk facebook eseményeknél történt közzétételéhez az alábbi hozzászólást írták:

„Én csak arra lennék kíváncsi, mi kerül 90-150 ezer Ft-ba a túravezetőknek? Ők a Hiltonban fognak aludni? Elég gyakran járom a Tátra legkülönbözőbb helyeit, de közel sem volt ilyen összegre szükségem sosem. Szerintem ez nagyon durva!!!”

Egy kis matek a bejegyzés tükrében: A közzétett téli túránál a túravezetői díj 28.500 Ft/fő, ami a hozzászólás időpontjában akciósan 20.650 Ft/fő volt. Ennél a túránál optimális időjárási körülmények között egy túravezető az ügyfelek biztonsága érdekében maximálisan 4 főt vezethet.
A túravezetői díj tartalmazza a technikai felszerelés (sisak, beülő, túracsákány, hágóvas, karabinerek, kötél) és a lavinaeszközök (lavina jeladó-vevő, lavinaszonda, hólapát) bérleti díját.
Amennyiben a felszerelés a túravezető által kerül bérlésre, akkor ez önmagában minimálisan kb. 20.000 Ft/fő költséget jelent a hétvégére, hiszen az eszközökért el kell menni, kauciót kell letétbe helyezni, és a bérléskor kiadott állapotában visszavinni.
Amennyiben a fenti eszközök nem kerülnek bérlésre, úgy azokat meg kellett vásárolni. Jelen esetben ez kb. 150.000 Ft összértékű felszerelést jelent egy-egy ügyfélre vetítve.
Ennél a túránál a túravezető fizeti a saját utazásával és szállásával kapcsolatban felmerült költségeit, és emellett a fenti összegből a túravezető még adózik is.

A túravezető vállalkozása működtetésének is vannak tehát költségei, így a honlap elkészítése, majd üzemeltetésének költségei, a fizetős hirdetések és egyéb marketing költségek, az internet havidíja, telefonszámla, könyvelő, kamarai tagdíj, iparűzési adó, egyéb adók és járulékok, gépjármű és irodai eszközök amortizációja, valamint ide számolható a vállalkozás működtetésével és a túrák szervezésével, előzetes bejárásával kapcsolatosan eltöltött idő is. A munkáját felelősségteljesen végző túravezető ugyanis nem először jár a térségben, mielőtt túrát vezetne egy konkrét helyre, azt előtte bejárja, mellyel kapcsolatban szintén merülnek fel költségei.

Az egyéb költségek közé sorolható a túravezető hegymászó ruházata, eszközei, és az ügyfelek részére adott hegymászó eszközök amortizációja, melynek köszönhetően ezeket gyakran kell cserélni. Egy megfelelő bőrbakancs ára például 70.000 Ft - 130.000 Ft között mozog, ennek ellenére a talpa (a talpcsere 100 euró körül van) alig több mint két szezont bír ki.

A túravezető a tevékenysége kezdete előtt részt vett különféle tanfolyamokon, képzéseken, amelyek közül például a hegymászó sportedző OKJ képesítés egy nem fővárosi lakosnak kb. 1 millió Ft-ba került még 5 évvel ezelőtt. A túravezető tehát lehetőségeihez mérten folyamatosan képezi magát, amivel - az éves baleset-biztosítás kifizetése mellett - szintén költségei merülnek fel.

Mindemellett azon tényt is figyelembe kell venni, hogy a túrák szezonálisak, és egyre gyakrabban elmaradnak a kiszámíthatatlan időjárási körülmények miatt idő- és bevételkiesést okozva. Nem egyszer előfordult, hogy egy elmaradt túra miatt konkrétan veszteséges lett az adott program.

Fentiek alapján kiszámolható, hogy a hivatkozott túránál mekkora összeg marad tisztán a túravezető zsebében a hétvégi munkája után. A túrák vezetése ugyanis zömével hétvégén történik. Ha erre is tekintettel kiszámoljuk tehát, hogy egy hazai vezető túravezetéskor hány órát van távol a családjától, akkor rá fogunk jönni, hogy nincs megfizetve.

Amennyiben kalandtúra-szervező cégek alkalmazzák a túravezetőt, úgy a szállását és utazását a cég fizeti, a vezető (átlag) nettó napidíja pedig kb. 9.000 Ft - 20.000 Ft között mozog az elérendő cél nehézségi fokától, az útvonal hosszától, időtartamától és helyszínétől függően (az Alpokban például magasabb költségeket emészt fel a menedékházakban történő étkezések ára és a túra során elfogyasztott palackozott víz, így több a felmerült kiadás, kevesebb marad a zsebben).

Ugyanazért a vezetett túráért egy nemzetközi hegyi vezető (UIAGM) átlag nettó napidíja Szlovákiában 190-280 euró között mozog, az Alpokban az UIAGM hegyi vezetők normál tarifája 350 euró + szállás, a Mont Blanc mászás napi díja (csúcsmászás napja) 500 euró körül van, a klasszikus Monte Rosa Spagetti túra napi díja 650 CHF, míg a Matterhorn mászás 1000 CHF feletti összeget tesz ki. Igaz, az Ő képzésük magasabb színvonalú, melynek elvégzése több időbe és magasabb költségbe kerül.

„UIAGM hegyi vezető képzés: A képzés felvételi követelményei igen magasak, hiszen amellett, hogy elsősorban jó hegymászónak kell lenni, nagyon jól kell tudni pályán kívül síelni is (rendszerint ezen bukik el a dolog). Mindennek birtokában el kell végezni egy minimum 2,5 éves (amely azonban 3-5 év is lehet) képzést, amely a tanfolyam és a vizsgadíjak összegét figyelembe véve kb. 3,5 millió Ft-ba kerül, és akkor még az egyéb költségeket (utazások, szállás, felszerelés) nem számoltuk hozzá.”
Forrás: http://hegyivezetes.blog.hu/2017/09/24/zsakutcaban_a_magyar_hegyi_vezetes

A privát hegyi vezető éves szövetségi (UIAGM) tagsága és a felelősségbiztosítása 400 euró körül van, ha pedig iroda alkalmazza a hegyi vezetőt, akkor az alkalmazó cégnek kell rendelkeznie felelősségbiztosítással, amelynek így magasabb a díja.

Meg lehet élni a hegyi vezetésből, vagy ez inkább kényelmes és hasznos időtöltés?

Ha valaki ebből szeretne megélni, először néhány évet másodállásban kell vezetnie, ki kell építenie egy ügyfélkört, ezen kívül pedig szerencse is kell hozzá (pl. hogy valamelyik kalandtúra-szervező cég főállásban alkalmazza).
Itthon nagyon kevesen tudnak főállásban a túravezetésből megélni, mivel szezonális tevékenység, és – hegyeink hiányában – nagyon sokat kell távol lenni az otthontól. Így legfeljebb csak arról a néhány emberről beszélhetünk, akik oktatják is a hegymászást, és/vagy a téli szezonban síoktatást tudnak vállalni. Esetleg valamelyik ismert utazási iroda alkalmazza őket, amelynek keretében más kontinenseken trekking túrákat is vezetnek.

Magyarországon a hegyi vezetők, túravezetők kb. 90%-a tehát másodállásban végzi e tevékenységet. Többségük hobbi hegymászó, akik így teremtik elő az anyagi forrást az újabb mászásaikra, túráikra, emellett a vezetések közben még edzésben is sikerül maradniuk. Valószínűleg szeretik csinálni ezt a tevékenységet, mert olyan kevés az érte kapott ellenszolgáltatás, hogy ellenkező esetben nem végeznék, mivel nem kifizetődő. Figyelembe véve pedig, hogy nem ötvenszer mennek fel egy szezonban ugyanarra a csúcsra, kevésbé fásultak bele és tekintik munkának a vezetést, ezáltal toleránsabbak az ügyfeleikkel, mint a kinti hegyi vezetők (tisztelet a kivételnek).

(Az Alpokban a hegyi vezetők kb. 30%-a végzi főállásban e tevékenységet /főleg a fiatalok, és akik a népszerű és ismert hegyek lábainál élnek/, a többiek mellékállásban végzik, így nem csak abból élnek, pl. menedékházat üzemeltetnek, utazásszervező ügynökséget vezetnek, stb.)

Itthon nincs presztízse a hegyi vezető tevékenységnek

Az Alpokban a hegyi vezetőket sokkal jobban elismerik, a mi munkánk itthon alulértékelt. Az európai hegyekben kizárólag nemzetközi hegyi vezetői (UIAGM) képesítés birtokában vezethetünk „fizetős” hegymászó túrát és végezhetünk egyesületen kívüli fizetős hegymászó oktatást, ezért az UIAGM képesítés hiánya miatt kint „fekete vezetőknek” számítunk, és egyre gyakrabban inzultálnak minket emiatt a kinti hegyi vezetők.

A hazai utazási irodák előbb vagy utóbb külföldi, UIAGM és UIMLA képesítéssel rendelkező vezetőket fognak alkalmazni, amely jelentős árrobbanáshoz fog vezetni (az itthoni túravezetőknek ezáltal kevesebb munkája lesz, így többen abba fogják hagyni a tevékenységüket), így valószínűleg még több lesz az önszerveződő csoport, és a balesetek száma is. A jelenlegi szabályozatlanság az illegális szervezőknek kedvez, akik a fenti körülmények hatására gomba módra fognak szaporodni.

A hegyi vezetés a szervezetet fizikálisan erősen igénybe vevő, a szabadban, hegyi környezetben végzett veszélyes és felelősségteljes szakma. A hegymászás, sziklamászás, síelés és az alpesi környezetben végzett mozgás veszélyes tevékenység (kiszámíthatatlan veszélyek lehetnek pl.: kőomlás, vihar, lavina), így nem lehet teljesen kizárni a sérülésnek és a halálos balesetnek a kockázatát. Az ügyfelek biztonságáért pedig a hegyi vezető vállal felelősséget!

Itthon a munkák kb. 50-70 %-át (!) elviszik a hazai illegális szervezők, akik úgy tudnak olcsók lenni, hogy az adózás rendjéről szóló törvény alól kibújva tevékenységük végzésére egyesületet hoznak létre, így még az utazásszervezői kritériumoknak sem kell megfelelniük. Vannak azonban, akik még egyesület létrehozására sem veszik a fáradságot, egyszerűen csak valamelyik facebook csoportban hirdetik a túráikat. A hegyi túráknál a külföldön írott szakmai szabályok (pl. az ügyfelek létszámát szabályozó belső irányelvek, előírások) be nem tartásával a túrán résztvevők életét, testi épségét közvetlen veszélynek teszik ki. A fentebb leírtak miatt pedig kisebb kiadással tudnak működni, ezért olcsóbbak, ami a gyanútlan és tudatlan ügyfelek számára vonzó körülmény.

A fentiektől azonban még nagyobb probléma az, hogy a hazai, árnyékban lévő szervezők többsége nem ért a hegyi vezetéshez, és kibújnak a felelősség viselése alól, így semmilyen felelősséget nem vállalnak az általuk vezetett túrákért, hanem igyekeznek azt úgy beállítani, hogy a túravezetésért nem kértek fizetséget (pl. a túravezetői díjat a résztvevők túlszámlázott útiköltsége tartalmazza, stb.), azok baráti szerveződés keretében történtek, és ezt még néhány szervező profi módon le is papírozza (így egy esetleges hegyi ellenőrzés során is zöld utat kaphatnak, továbbá egy, a hegyen bekövetkező baleset vizsgálatánál mossák kezeiket, és a felelősségre vonás alól mentesülhetnek, mert hegyi vezetés tevékenységi kör ugyan létezik Magyarországon, de ezen foglalkozásnak nincsenek szabályai, előírásai).

A fent hivatkozott szervezők ilyen, és ehhez hasonló tartalmú dokumentumokat íratnak alá a túrán résztvevőkkel:

„A Csúcsforma Sportegyesület és az utazásokat, túrákat segítő személy(ek) nem dolgoznak semmilyen utazást szervező cégnek, magánszemély(ek)ként utaznak.
….Az utazásokon résztvevők saját felelősségükre és saját döntésük alapján csatlakoznak az utazást segítő(k)höz, aki(k) semmilyen esetben sem tartoznak felelősséggel az utazóért sem anyagi/vagyoni kár sem testi sérülés esetén."
A programoknál, egyéb kiírásoknál pedig feltüntetik:
„Szervezői és idegenvezetői díj nincs.”
„Túravezetői és szervezői díj nincs!”

Igen életszerűtlen, hogy valaki heti gyakorisággal szervezzen programokat és vezessen túrákat úgy, hogy ne kapjon érte ellenszolgáltatást, vagy hogy egy nonprofit egyesület a fizetős hirdetéseinek gyakoriságával és kiadásaival túlszárnyalja az utazási irodákat is. :)

Mindezek alapján amennyiben egy szolgáltatásért fizetünk a szervezőnek, a kiválasztás tekintetében legyünk nagyon körültekintőek, legyen gyanús, ha túl olcsó egy túra, valamint, ha fenti, vagy hasonló tartalmú dokumentumot olvasunk, avagy szeretnének aláíratni velünk a felelősséget lerázva magukról. (A professzionális vezetők teljes mértékben felelősséget vállalnak a csoportjukért, az ügyfelek helyett hozzák a döntéseket és felelősek a biztonságukért. Az ő feladatuk, hogy elősegítsék a csapat számára a cél biztonságos elérését.) Alaposan járjunk utána a szervező referenciáinak, hogy járt-e az adott térségben, mennyire ismeri azt, ki a túravezető és milyen a baleseti statisztikája, hiszen az életed függhet egy esetleges rossz választástól, és mindezek ismeretében döntsd el, hogy valóban a megfelelő túravezetővel van-e dolgod, mert haza is szeretnél térni, mégpedig egészségesen.

A hegyi vezető személye, és a megfelelő felszerelés megléte ne pénz kérdése legyen, hiszen az életünk, a testi épségünk nem mérhető pénzben.

Javaslom, hogy mindenki, aki érdeklődik e – sokszor cseppet sem veszélytelen – sport iránt, saját biztonsága érdekében végezzen el néhány hegymászó tanfolyamot.

Aki pedig nem tud hegyi vezetőt megfizetni, annak javaslom, hogy legyen tagja olyan nonprofit módon működő hegymászó egyesületnek, amely hegymászó túrákat szervez, és ahol oktatói képesítéssel tanítják a hegymászást (a fent említettek miatt az egyesület, és a megfelelő szaktudású hegymászó oktató kiválasztásánál körültekintőnek kell lenni).

Végezetül Denis Urubko szavait idézem:
„Alapvetően senkinek sem szeretem javasolni, hogy hegymászással foglalkozzon, mert veszélyes. Ha azonban az álmodat a hegyekben keresed, akkor nagyon fontos, hogy találj egy megfelelő csapatot, egy mászóiskolát, ahol elsajátíthatod az alapokat, lépésről lépésre. Mindig tekints úgy magadra, mint egy diákra. Lehet, hogy már nyolcezreseket mászol, de akkor is van lehetőség újat tanulni, fejleszteni magad. Sosem szégyen olyanoktól tanulni, mint Reinhold Messner, vagy bárki más, aki nálad többet ért el. Ahhoz, hogy túléld a hegyeket, folyton tanulni kell."

Mindenkinek jó és biztonságos túrázást kívánok!

A témához kapcsolódó blogbejegyzés:
http://hegyivezetes.blog.hu/2017/09/24/zsakutcaban_a_magyar_hegyi_vezetes

Fotók: Facebook, Google 

Lejegyezte: Farkas Zsolt, 2017. október 29.

A kérdésre a rövid válasz: senki. Bővebben: a hegyi vezetés (TEÁOR 9319), mint tevékenységi kör ugyan létezik Magyarországon, azonban a központi jogi szabályozás hiányából adódóan nem definiálható tevékenység, azaz ennek a foglalkozásnak nincsenek szabályai, és nincs megfelelő szakmai képzés sem. Ez pedig konkrétan azt jelenti, hogy bárki végezheti ezt a tevékenységet, még munkaköri alkalmassági vizsgálat sem szükséges hozzá.

Az itthon legálisan működő vállalkozásoknak tehát adózniuk kell azon tevékenységük után, amelyet átmeneti és alkalmi jelleggel egy másik országban végeznek. Azon magyar állampolgároknak pedig, akik külföldön hegyi vezetői tevékenységet végeznek, az adott ország szabályozását kell tiszteletben tartaniuk, és annak megfelelniük.

Azon országok többségében, ahol az UIAGM jelen van, a hegyi vezetés a kinti törvények értelmében csak nemzetközi hegyi vezetői (UIAGM) képesítés birtokában végezhető. 2014-ben az EU-ban a hegyi vezetői szakma is védetté vált, így a hatóságok – egy esetleges ellenőrzéskor – elkérik az European Profession Card-ot (EPC). A kártya kiváltásához nemzetközi hegyi vezetői diploma (UIAGM) szükséges (vagy minden országban saját képzés elvégzése, amelyet az ún. fogadó ország nem köteles elfogadni). A legtöbb ország (pl. Franciaország, Szlovákia) más szakmai képesítést nem ismer el, csak az UIAGM-et, ami kirekesztő azon országokra nézve, ahol nincs meghonosítva ez a képzés, vagy más képzési formák léteznek.

UIAGM: Az a nemzetközi szövetség (Hegyivezetők Egyesületei Nemzetközi Uniója), amely az egész világ, de különösen az alpokbeli hegyi országok vezetőit a saját felállított kritériumai szerint egyesítette, és állami szinten (az adott ország jogszabályában) fogadtatta el a saját rendszerét, képzését, stb. Ez a szövetség képviseli az országok összes hegyi vezetőjét, akik az UIAGM irányelvei szerint működnek. Csúnya szóval élve: privatizálták a magas hegyeket.

UIAGM hegyi vezető képzés: A képzés felvételi követelményei igen magasak, hiszen amellett, hogy elsősorban jó hegymászónak kell lenni, nagyon jól kell tudni pályán kívül síelni is (rendszerint ezen bukik el a dolog). Mindennek birtokában el kell végezni egy minimum 2,5 éves (amely azonban 3-5 év is lehet) képzést, amely a tanfolyam és a vizsgadíjak összegét figyelembe véve kb. 3,5 millió Ft-ba kerül, és akkor még az egyéb költségeket (utazások, szállás, felszerelés) nem számoltuk hozzá.
A képzésen belül nincsenek szintek (pl. Level 1, Level 2, Level 3), ezért ez a képzési forma elég kirekesztő, mert például, ha valaki nem akar sítúrát vezetni, csak csupán könnyebb hegymászó vagy via ferrata túrákat, akkor ahhoz is profi módon kell tudni síelni.

Az UIAGM mellett létezik egy nemzetközileg elismert másik szervezet, az UIMLA. A két szervezet között az a különbség, hogy amíg az UIAGM a hegyi vezetőket tömöríti, addig az UIMLA a hegyi túravezetők uniója. A hegyi túravezető olyan igazolvánnyal rendelkező hegyi kísérő, aki a jelzett turistautakon, valamint azokon kívül is vezethet csoportot, azonban csak olyan területen, amely nem követeli meg hegymászó felszerelés használatát. Ez tehát gyakorlatilag az itthoni magashegyi túravezető képesítés nemzetközileg elfogadott megfelelője. Az UIAGM és az UIMLA között olyan nemzetközileg elfogadott, és az ügyfelek igényeit is figyelembe vevő, a hazai és külföldi túravezetők részére is megfelelő szintű szakmai képzési forma (komolyabb sítudás nélkül könnyebb hegymászó túrák vezetésére jogosítana) jelenleg nem létezik.

Miután az európai hegyekben kizárólag az UIAGM és az UIMLA a nemzetközileg elismert képzés, így sajnos a kinti törvények értelmében - UIAGM minősítés hiányában - néhány EU-s országban illegálisan vezetünk fizetős hegymászó túrákat.
Mindez nem jelenti azt, hogy annak ellenére, hogy - talán 2 külföldön élő magyar állampolgáron kívül - nem rendelkezünk UIAGM képesítéssel, ne lennének jó túravezetőink, hegymászó oktatóink. A fentebb leírtak miatt azonban jelenleg fényévekre van tőlünk, hogy ebbe a szervezetbe bekerüljünk, vagy az itthoni túravezetők többsége valamelyik külföldi országban megszerezze ezt a képesítést.

Fent írtaktól függetlenül különbséget kell tennünk azok között, akiknek van hegyi vezetői tapasztalata, elvégeztek néhány hegymászó, valamint túravezetői tanfolyamot és próbálják a lehetőségeikhez mérten felelősségteljesen vezetni a túrákat, és azok között, akik nem értenek hozzá. A balesetek túlnyomó része nem a magukat nyíltan felvállaló hazai kalandtúra szervezők túráin következik be (bár a központi jogi szabályozás hiányából adódóan itt is vannak problémák), hanem az önszerveződő, illegális vezetők túráin, akik igyekeznek nem vállalni felelősséget az általuk szervezett/vezetett túrákon.

Sajnos a kinti törvények nem tesznek különbséget illegális és illegális között, mindenkit megbüntetnek, aki hivatalos engedélyek nélkül vezet fizetős hegyi túrát (Svájcban ez akár 10 ezer frank is lehet) tartozzon bármelyik fenti csoportba a vezető.

Hegymászó túra szervezése
Minden olyan hegymászó túra, amelyet nyilvános felületen hirdetnek, pénzmozgástól függetlenül szervezett túrának tekinthető. ,,Napjainkban rengeteg túra szerveződik nyilvános csoportokban, baráti társaságokban, sportegyesületekben, ahol a résztvevők tapasztalata és felkészültsége, illetve a szervezők képességei is eltérőek lehetnek.” Forrás: MHSSZ
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy egy túra kimeneteléért általában a túra szervezője a felelős, illetőleg az a személy, aki a legtapasztaltabb hegymászó, és akit a csoport elfogad irányítónak. Ezért minden túra előtt tisztázni kell a vezető személyét és szerepét, aki viseli a teljes felelősséget, és meghozza a döntéseket.

A kinti törvények szerint a különbség a pénzért (anyagi ellenszolgáltatásért) vagy baráti alapon szervezett túrák között az, hogy utóbbinál nem követelik meg a hegyi vezetői végzettséget, és más a büntetés mértéke is. Megint más szabályok vonatkoznak az egyesületi túrák vezetésére, és a (kereskedelmi célú, azaz fizetős) kalandtúra szervező cégek által szervezett túrákra (ez utóbbiaknál ugyanis megkövetelik az UIAGM képesítést).

Hegymászó túrának minősül-e via ferrata túra? Ki vezethet via ferrata túrát?

A via ferrata túra tetszik, nem tetszik, hegymászó túrának minősül, így Európában azokban az országokban (pl. Ausztria, Olaszország), ahol az UIAGM jelen van, hegyi vezetői (UIAGM) diploma szükséges hozzá. A hazai idegenvezetői és gyalogos túravezetői tanfolyamok elvégzése tehát nem elegendő, bármennyire is szeretnék ezt a hazai utazási irodák.
Magyarország területén viszont, mivel a hegyi vezetés tevékenységi köre nincs szabályozva, bárki vezethet (az adózás rendjéről szóló törvényt betartva) via ferrata túrát.

Az utóbbi időben felmerült a kérdés, hogy vezethetnek-e külföldön hegymászó túrákat az államilag elismert OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező hegymászó oktatók, UIAA Instructor-ok, hegymászó tanfolyamokat végzett személyek, ezüst- és bronzjelvényes túravezetők?

A válasz erre is az, hogy kereskedelmi célzattal (azaz fizetős túrákat) NEM, mivel ők nem hegyi vezetők!
Az MHSSZ és az MHOK által a közelmúltban (2017. szeptember 05-én) kiadott hivatalos közlemény szerint: ,,a hatályos szabályozások értelmében kizárólag a(z) MHSSZ – Testnevelési Egyetem OKJ képzését sikeresen teljesítő oktatók jogosultak magyar állampolgárokat oktatási célból sziklafalra és hegymászó tudást igénylő terepre vinni.”
A közlemény ugyanakkor arról nem tesz említést, hogy az oktatást kereskedelmi célzattal, vagy egyesületen belül értik. Továbbá az sem derül ki belőle számomra, hogy a ,,hegymászó tudást igénylő terep” helyileg hol található, Magyarországon vagy külföldön?

A privát véleményem az, hogy külföldön a kereskedelmi célú hegymászó tanfolyamok, képzések tartásához is UIAGM képesítés szükséges, mivel ugyanazok a törvények vonatkoznak rá, mint a hegymászó túrák vezetésére. Mindezt alátámasztja, hogy a hegyi vezető szakma kinti definíciója szerint a hegyi vezetői tevékenység az érintett személyek hegyi és magashegyi környezetben, turista ösvényeken és utakon kívül történő vezetését és kísérését jelenti, továbbá kiképzés vezetését az alpinizmus egyes ágazatai terén. 

Álláspontom szerint a fenti képesítések külföldön csak egyesületen belüli ténykedésekre jogosítják fel a birtokosaikat.

Oké, de akkor mi a megoldás?

Maradnak az évek óta alkalmazott receptek:

A külföldön illegálisan dolgozó hegyi vezető csak úgy tudja megúszni a büntetést, ha a csoport be van avatva, és ellenőrzés esetén mindenki azt mondja, hogy privát túrán vannak.

A másik megoldás, hogy a hegymászó oktató túravezető egyesületen belül végzett hegymászó oktatásnak tünteti fel a ”kereskedelmi célú” hegyi vezetői tevékenységét.

Újabb lehetséges megoldás, hogy a jövőben azokban az országokban nem vezetünk hegymászó túrákat, ahol az UIAGM jelen van. (Ezáltal valószínűleg még több lesz az önszerveződő csoport, és így a balesetek száma is.)

A kalandtúra szervező cégek alkalmazhatnak külföldi, UIAGM képesítéssel rendelkező hegyi vezetőket, amely azonban jelentős árrobbanáshoz fog vezetni. Erre már példa is van.

(Az azonban biztos, hogy amennyiben a kinti törvények továbbra sem tesznek különbséget az itthon legálisan működő hegyi vezető vállalkozások és az árnyékban lévő szervező kóklerek között, akkor az itthoni fehér zónából többen át fognak menni a hazai illegális zónába.)

Röviden összefoglalva:
Lehet ugyan vagdalkozni az UIAGM-mel, azonban mindenki tudja, hogy az számunkra egyenlő a holdra szállással. Közülünk senki nem vezethet fizetős hegymászó túrát külföldön, ott ugyanis mindegyikünk illegálisan végzi ezt a tevékenységet. Szomorú, de ez van. Ennek ellenére vannak, akik a lehetőségeikhez mérten próbálják felelősségteljesen vezetni a túrákat.

Jelenleg a magyar hegyi vezetőknek még érdekképviseleti szervezete sincs, amely ebben a képtelen helyzetben képviselhetné a tagjait. A probléma nem új keletű, közel egy évtizedre tekint vissza, a kinti jogszabályok azóta sem változtak, de az érintettek többségének, különösen a kalandtúra szervező cégeknek eddig nem volt érdeke a változás, mindenkinek jó volt a zavaros helyzet. Többen rajta vagyunk, hogy a szakma megtisztuljon, és keressük a megoldást, hogy külföldön is elfogadjanak minket. Első lépésként pedig érdekképviseleti szervezetet kellene létrehoznunk. Anélkül ugyanis nem lehet tovább lépni, hanem marad a jelenlegi állapot. :(

A témában felhasznált források:

https://www.hzs.sk/
http://www.ivbv.info/en/ifmga/about-us.html
http://mhssz.hu/kozlemeny/
http://lanchidradio.hu/videok/190482
http://hvg.hu/itthon/20170907_magyar_hegymaszo_halala_alpok_matterhorn

Lejegyezte: Farkas Zsolt, 2017. szeptember 23.

A Wallisi-Alpokban található Monte Rosa csoport több négyezer méter fölé nyúló csúcsot foglal magába. Itt egy nap alatt akár öt-hat négyezer méter fölötti csúcsra is fel lehet jutni. Ezek közül a legkedveltebb a Signalkuppe, amelynek tetején van az Alpok legmagasabban épült menedékháza, a Capanna Margherita (4554 m).
Ezen a túrán nem másra vállalkozunk, mint hogy egy hét alatt tíz 4000 méternél magasabb csúcsra jussunk fel, valamint Európa legmagasabban fekvő menedékházában töltsünk el egy éjszakát. Mindezt egy olyan körtúra keretében, amelyet a Matterhorn lábánál lévő Zermattból kiindulva és érkezve - szinte végig - gleccseren teszünk meg.

Ez az Alpok egyik legnépszerűbb kinti hegyi vezetős túrája:

Túraprogram 

1. nap:
Magyarország – Täsch
Egyéni kiutazás Magyarországról. (Budapest – Täsch: kb. 1200 km)

Furkapas (Fotók: Szilágyi Lenke)

2. nap:
Täsch – Zermatt (1620 m) – Klein Matterhorn (3883 m) – Breithorn (4164 m) – Guide Ayas menedékház (3394 m)
Autóinkat Täsch-ben hagyjuk, ahonnan reggel vonattal a Matterhorn lábánál fekvő Zermattba utazunk, és megcsodáljuk Svájc egyik szimbólumát, a „csokoládéhegy"-et. Innen felvonóval a Klein Matterhorn-ra megyünk, majd – miután a gleccseren rövid felkészítést kapsz a felszerelésed használatáról, továbbá ha időnkbe is belefér és az időjárás is kedvező, azokkal, akiknek nincs akklimatizációs problémájuk – megmásszuk a Breithorn (4164 m) csúcsát, és leereszkedünk az Ayas menedékházba.
Szintemelkedés: kb. 400 m, menetidő kb. 6 óra

Fotók: Szilágyi Lenke

Útban a Klein Matterhorn-ra (Fotó: Farkas Zsolt, 2010.07.10.)

A Breithorn gerincén (Fotó: Szilágyi Lenke, 2010.07.10.)

Pollux és Castor (Fotó: Farkas Zsolt, 2010.07.10.)

Castor (Fotó: Farkas Zsolt, 2010.07.10.)

Úton a Guide Ayas menedékház felé (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.09.)

3. nap:
Guide Ayas menedékház – Castor (4228 m) – Quintino Sella menedékház (3585 m)
Ezen a napon először a Verra gleccseren és a Zwillingsjoch hágón keresztül, az észak-nyugati gerincen a Castor (4228 m) csúcsát másszuk meg, majd onnan a keleti gerincen a Felikjoch érintésével leereszkedünk a Quintino Sella menedékházba, ahol az éjszakát töltjük.
Szintemelkedés: kb. 1050 m, menetidő kb. 8 óra

 Guide Ayas menedékház (Fotó: Szilágyi Lenke, 2010.07.11.) 

Castor (Fotó: Szilágyi Lenke, 2010.07.11.)

A Castor gerincén (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.10.)

4. nap:
Quintino Sella menedékház (3585 m) – Naso del Lyskamm (Schneedomspitze - 4272 m) – Schwarzhorn (Corno Nero - 4322 m) – Balmenhorn (4167 m) – Vincent-Pyramide (4215 m) – Gnifetti menedékház (3611 m)
Felmászunk a Naso del Lyskamm csúcsára, majd az ereszkedés után átkelünk a Lyskamm alatt a Passo del Naso nyergen, és azokkal, akik jó erőben vannak, megmásszuk a Schwarzhorn (4322 m), a Balmenhorn (4167 m), valamint a Vincent-Pyramide (4215 m) csúcsát, melyet követően leereszkedünk a Gnifetti menedékházba, ahol az éjszakát töltjük.
Szintemelkedés: kb. 970 m, menetidő: kb. 9 óra

A Naso del Lyskamm csúcsán (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.11.)

Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.11.

Corno Nero (Fotó: Farkas Zsolt, 2013.07.12.)

Balmenhorn (Fotó: Farkas Zsolt, 2016.07.11.)

Balmenhorn (Fotó: Farkas Zsolt, 2016.07.15.)

A Vincent-Pyramide csúcsán (Fotó: dr. Bajnok Anna, 2016.07.11.)

5. nap:
Gnifetti menedékház (3611 m) – Ludwigshöhe (4341 m) – Parrotspitze (4432 m) – Signalkuppe, Margherita menedékház (4554 m)
Ezen a napon újabb három csúcs vár ránk. A délelőtt folyamán elindulunk az Alpok legmagasabban fekvő menedékháza felé, melynek során kis kitérővel útba ejtjük a Ludwigshöhe (4321 m) és a Parrotspitze (4432 m) csúcsait. A Margherita menedékház a Signalkuppe (4554 m) csúcsán áll, az éjszakát itt töltjük el.
Szintemelkedés: kb. 1150 m, menetidő: kb. 7-8 óra

A Ludwigshöhe csúcsán, háttérben a Lyskamm (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.12.)

A Parrotspitze csúcsán (Fotó: Farkas Zsolt, 2013.07.12.)

A Margherita menedékház és a Signalkuppe (Fotók: Szilágyi Lenke, 2010.07.13.)

Kilátás a Margherita menedékházból (Fotó: Farkas Zsolt, 2016.07.16.)

6. nap:
Margherita menedékház (4554 m) – Zumsteinspitze (4563 m) – Monte Rosa menedékház (2795 m) - Zermatt - Täsch
Miután reggelinket elfogyasztottuk, a közelben lévő Zumsteinspitze (4563 m) csúcsát másszuk meg, majd a Grenz gleccseren megkezdjük ereszkedésünket egészen a 2795 m magasan található Monte Rosa menedékházig. Ezt követően a Gorner-gleccseren keresztül leereszkedünk Rotenbodenba. Innen egy helyi vonattal visszatérünk Zermattba, majd városnézés után a délutáni órákban vonatozunk vissza Täschben parkoló autóinkhoz. Az éjszakát kempingben töltjük.
Szintemelkedés: kb. 400 m, menetidő kb. 7 óra

A Zumsteinspitze csúcsán (Fotó: Farkas Zsolt, 2013.07.12.)

A Zumsteinspitze csúcsán (Fotó: Farkas Zsolt, 2016.07.16.)

Grenz-gleccser (Fotó: Szilágyi Lenke, 2010.07.14.)

Előttünk a Monte Rosa menedékház (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.13.) 

Fotók: Szabó Miklós, 2013.07.13.

Rotenboden (Fotó: Szabó Miklós, 2013.07.13.)

7. nap:
Täsch – Magyarország
Sátorbontást követően Täschből egyénileg utazunk haza.

Amennyiben igény van rá, előzetes akklimatizációs túrát teszünk, melynek alkalmával megmásszuk az Allalinhorn (4027 m) és/vagy a Weissmies (4023 m) csúcsát. Ezek az akklimatizációs túrák – amelyeket abban az esetben ajánlunk, ha indulás előtt néhány héttel nem voltál 3000 méter feletti hegyen – azonban 1-2 nappal megnövelik a program időtartamát.

Allalinhorn (Fotó: Farkas Zsolt, 2015.07.12.)

Weissmiess (Fotó: Farkas Zsolt, 2010.07.07.)

Ha kedvet kaptál a Monte Rosa Spagetti körtúra programunkhoz, a további részletekért kattints ide!

Ha nem érzed magadat a túrához megfelelő fizikai állapotban, de nem szeretnél kimaradni az élményből, akkor számodra a program könnyített változatait, a Monte Rosa csoport 4000 m csúcsai vagy a Monte Rosa "light" - Spagetti túrát javaslom.

A képeket a résztvevők készítették az általam 2010. és 2013. évben vezetett Monte Rosa körtúrán, valamint a 2016. évi két Monte Rosa túrán.

Lejegyezte: Farkas Zsolt

"Aki nem volt a Nagy Kysel'-ben, az nem volt a Paradicsomban." (Karol Dzúrik hegyimentő)

A 40 évvel ezelőtti pusztító tűzvész után 2016. augusztus 18-tól ismét teljes hosszában járhatóvá vált a Kyseľ-szurdok a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkban.

A Kysel'-szurdok és az új via ferrata történetéről, részletes bemutatásáról nem kívánok írni, mivel a ferratát ismertető szórólapon és a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park honlapján ezzel kapcsolatban szinte minden információ fellelhető, amelynek a magas-tatra.info jóvoltából magyar nyelvre fordítása is megtörtént. Blogbejegyzésemet ezen írások kiegészítéseként, illetve a véleményem szerint téves információk kijavításaként ajánlom. 

Képek: www.npslovenskyraj.sk 

A szurdokban 2016. augusztus 28-án, szép napos időben jártam barátaimmal, amelyről szeretném megosztani tapasztalataimat.

A via ferratázáshoz szükséges eszközök (KÖTELEZŐ!) helyszínen történő bérlésének mikéntjéről és az eszközök minőségéről stb. nem tudok nyilatkozni, mivel saját felszerelést vittünk, így nem kellett azokat kölcsönöznünk.

Az 5 Eurós via ferrata belépőjegy mellé célszerű 1 Euróért baleset-biztosítást kötni, amely mellett a nemzeti parki belépőt (1,50 Euró) se felejtsük el megvásárolni. A szükséges belépőjegyek hiánya, és a szabályok be nem tartása komoly következményeket (bírságot) vonhat maga után.

Megjegyzem: ottlétünk során nem ellenőrizték az említett belépőjegyek meglétét. Ugyanakkor a szurdokban és annak közelében a park azon munkatársaival sem találkoztunk, akik ellenőrizték volna a szabályok betartását, illetőleg információval segítették volna a turistákat. (Új útvonal, valamint - nagyobb létszámú turistát feltételező - hétvége lévén jelenlétük talán indokolt lett volna.) Ezen meg is lepődtünk.

A Kysel'-szurdok újonnan megnyitott, június 15-től október 31-ig használható alsó részének ,,C" kategóriás via ferratája egyirányú, csak alulról felfelé járható. A szurdok könnyen megközelíthető.

A szurdok bejáratánál célszerű felvenni a ferratázáshoz szükséges eszközöket.

Az új útvonal négyzetben 45 fokos zöld színű jelzéssel van ellátva. A patakmederig minden nehézség nélkül el lehet jutni, azonban a Kysel'-szurdok újonnan megnyitott szakaszának teljes hosszában a jelzések már hiányoznak. Gondolom abból indulhattak ki, hogy egy szurdokban egyértelmű, merre kell menni, azonban a Szlovák Paradicsom többi szurdokához viszonyítva itt a ferratás részek közötti szakaszokon semmiféle kiépítés nem történt. A turisták által látogatott többi szurdokban megszokott, haladást megkönnyítő nagyobb kövek, pallók, sziklához támasztott fatörzsek, lépcsők, stb. itt hiányoznak. Ezáltal a meder magasabb vízállás esetén járhatatlan, mivel nem alakítottak ki kerülő ösvényeket sem a meder feletti részeken, illetve a biztonságos haladást segítő tárgyakat sem helyeztek el a mederben. Igaz, a fák között volt néhány helyen jelölés nélküli ösvény, melyet a turisták taposhattak ki, mivel valószínűleg nem szerettek volna a mederben elázni. Jelzések hiányában azonban mindenfelé történtek próbálkozások, így a veszélyes részeken is láttam nyomokat. Ha ez az állapot fennmarad, akkor az útvonal mesterséges segédeszközeit beépítő (via ferrata útvonalat kivitelező) hegyi mentőknek igen sok munkájuk lesz itt a jövőben.

Fotó: Mátrai László

Ezzel ellentétben a via ferratás részek jól kiépítettek, teljesen rendben vannak, átlagos fizikumú felnőtt embereknek, kezdő via ferratázóknak is viszonylag könnyedén teljesíthetők. A függőleges részeknél jól jöhet egy olcsóbb kínai munkáskesztyű, mivel elég sárosak a mesterséges lépések, amelyekbe kapaszkodni kell.

Ha jól értelmeztem a nemzeti park oldalán megjelent tájékoztatást, akkor a helyszínen igénybe vehető, tapasztalt túravezető által vezetett csoport létszáma max. 10 fő lehet. Egy túravezetőre azonban ezt a létszámot magasnak találom, képtelenség ennyi emberre figyelni, különösen, ha van néhány kevésbé ügyes jelentkező is.

Fotó: Mátrai László

A hzs.sk és a nemzeti park oldalán (továbbá a tájékoztatóban) 6 éves kor alatt nem ajánlják a via ferratát. Ezt az információt a TANAP podlesoki irodájában dolgozó hölgy konkrét kérdésemre a megnyitó napján személyesen is megerősítette. A hivatalos tájékoztatók szerint tehát a ferrata 6 és 18 éves kor között szülői felügyelettel látogatható.

Sajnos túránk során az ezzel kapcsolatos korábbi fenntartásaim beigazolódtak. Én 10 éves kor alatt semmiképp nem ajánlanám a ferrata bejárását, még hozzáértő személlyel sem. Ottlétünk során a kiszállásnál találkoztunk egy 11 éves kisfiúval és az édesapjával, de a gyermek nem tűnt túl vidámnak...   
A ferratás részeknél van néhány kisebb áthajlás is, amely egy gyermeknek komoly kihívást jelenthet, mivel rövidebbek a karjaik és a lábaik, a gyengébb izomzatukról nem is beszélve. Az útvonal bejárását picit magasabb vízállásnál a ferratás szakaszok közötti részek kiépítetlensége miatt sem ajánlom kisgyermekkel. Ha mégis elindulnánk, fiatalabb gyermekeknek célszerű gumicsizmát viselni (magasabb vízállásnál a korábban említettek miatt ez felnőtteknek is ajánlott).   

Ott tartózkodásunk alkalmával a parkoló autók számából (mindkét parkoló tele volt) következtetve rengetegen voltak a Szlovák Paradicsomban, ennek ellenére a Kysel'-szurdokban nem volt tömeg, és nem kellett várakozni a ferratás részeken sem. A vízállás ugyanakkor kissé magasabb lehetett az ilyenkor megszokottnál, mivel a térségben kb. egy héttel korábban voltak nagyobb esőzések.

Fotó: Mátrai László

Túránk során a nemzeti park területén néhány farkastól eltekintve más állattal nem találkoztunk :)

Összegezve: A 40 év után megnyitott Kysel'-szurdok bennem egy félig kész útvonal benyomását keltette. Mivel a hivatalos oldalakon nem találtam arra történő utalást, hogy folytatnák a szurdok kiépítését, ezért azt ajánlom, hogy indulás előtt mindenki tájékozódjon az aktuális vízállásról, mert a magas vízszint jelentősen megnehezítheti a túrát. Szárazon láb nem marad!  
A via ferratás részek kezdők számára is kivitelezhetőek, jól kiépítettek, a megadott 2 órás menetidő reális. Aki még nem járt via ferratán, az itt bátran megteheti az első lépéseket! 10 évesnél fiatalabb gyermeket azonban senki ne vigyen magával, amíg nem járta be az utat!  

Frissítés! (2017.06.19.)
Kiépítették az út alsó részét is :) 
Forrás: http://www.magas-tatra.info/2017/06/kibovitve-ismet-latogathato-kysel.html 

Bátran ajánlom a szurdoktúrát azoknak, akik vadregényes, romantikusan szép tájra és egy kis kalandra vágynak.

A szurdok gyönyörű! Jó, hogy megnyitották! Nem szabad kihagynotok!   

Frissítés! (2017.09.11.) A szurdok az objektív veszélyek miatt életveszélyes! A szurdok fenti részét valószínűleg nem nézték át, így onnan kifordult, hatalmas fák csúsznak és kövek hullanak a mederbe, ahol még esélyed sincs a menekülésre :( Egy ilyen esetnek fül- és szemtanúja voltam néhány hete a szurdokban, kb. 2 percen múlt, hogy most itt lehetek. Akkor döntöttem el, hogy többet nem megyek ebbe a szurdokba. Javaslom, hogy esőzést követően Ti se menjetek néhány napig, mert akkor még nagyobb a fentről fenyegető rönk- és kőhullás előfordulásának az esélye.
Farkas Zsolt

Felhasznált forrás: http://www.npslovenskyraj.sk

Lejegyezte: Farkas Zsolt,  Fotó: Farkas Zsolt, Mátrai László

Kapcsolódó túránk: http://hegyivezetes.hu/szlovak-paradicsom-kysel-szurdok

Fotók (SAMSUNG GALAXY ACE 4): Farkas Zsolt

Fotók: Farkas Zsolt 

Ha még nem tetted volna meg, olvasd el az első részt!

Több jól kiépített klettersteig (via ferrata) út van a térségben. Ezek közül a két legszebb útvonal egy-egy vízesés mellett vezet.

1. Jubilaums-Klettersteig (Lehner Wasserfall, 1500 m)

Túraidény: május – október
Kiindulópont: a Langenfeldben található Heimatmuseum parkolója
Megközelítés: a parkolóból a múzeumkerten keresztülsétálva táblák jelzik az utat, és kb. 15-20 perc alatt érjük el a via ferrata beszállását.
Lejövetel: ösvényen kb. 30 perc
Időtartam: kb. 2 óra, ebből 1 óra a via ferrata
Szintemelkedés: 260 méter, ebből 140 méter ferratán
Nehézség: B és C (E)
Gyermekeknek: 12 éves kortól ajánlott

Megjegyzés: az útnál az E nehézségű szakaszt egy 30 fokban kifelé dőlő, kb. 3-4 méter magas áthajlás jelenti, amit meg lehet kerülni. Népszerű via ferrata, így jó idő esetén a nagy tömeg a ferratán történő várakozási időt akár egy órával is megnövelheti. A parkoló mellett megtekinthetjük a Heimatmuseumot. Info: www.laengenfeld.com http://www.oetztal-museum.at/

Frissítés (2016.07.22.)
Tovább építették az utat :)

http://www.bergsteigen.com/sites/default/files/topos/lehner_wasserfall_klettersteig_jubilaeumsklettersteig_topo.pdf 

https://www.oetztal.com/klettersteig-lehner-wasserfall

2. Stuibenfall vízesés (Stuibenfall-Klettersteig C)

Túraidény: május – október
Kiindulópont: Umhausen, Ötzi-Dorf fizetős parkolója
Megközelítés: a parkolótól táblák jelzik a via ferrata beszállását, mely kb. 30 perc távolságra van.
Lejövetel: a vízesés jobb oldalán található kiránduló ösvényen, amelynek erkélyeiről közvetlen közelről csodálhatjuk meg a zuhatagot, és kb. 1 órát vesz igénybe.
Időtartam: kb. 3 óra, ebből 1-1,5 óra a via ferratán Szintemelkedés: 350 méter, ebből kb. 200 méter ferratán
Nehézség: általában A/B és B/C, egy rövid szakaszon C
Gyermekeknek: 10 éves kortól ajánlott

Megjegyzés:  A ferrata beszállása a falu parkolójától kb. ½ órányira, a vízesés alatt lévő patakparton található, mely a beszállást követően egy, a patak fölött kifeszített drótkötélen, majd a vízesés bal oldalán lévő erdei ösvényen visz tovább a sziklafalig. A biztosított út a vízesés fölött szintén kötélhídban végződik, amelyet azonban már megkerülhetünk, ha kimászunk az erkélyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a zuhatagra. Az út nagyon kalandos, de biztonságos, rengeteg lépés és jó kiépítettség jellemzi. A túra végeztével egy automatából friss tiroli tejjel olthatjuk szomjunkat, és az Umhausen település parkolója mellett található picike strand 24 fokos vize is felüdülést nyújthat a kirándulás után.

A via ferrata túránál elengedhetetlen a szédülésmentesség, a magabiztos koordináció és a kellő fizikai állóképesség. Kizáró ok a tériszony és a megfelelő mozgáskoordináció hiánya.

Lejegyezte és fotók: Farkas Zsolt

http://hegyivezetes.hu/programok

Felszerelés

A megfelelő ruházaton kívül a következő felszerelésekre van szükség:

• Beülő és via ferrata kantár önzáró karabinerrel (via ferrata szett) az acélsodronyon való önbiztosításhoz. Csak az előírásoknak megfelelő via ferrata-kantárt használjunk! 
• Mászósisak kőhullás és esés közbeni sérülések ellen.
• Mászókesztyű vagy vékony munkáskesztyű, amely megvéd az acélsodrony szálaitól.
• Könnyű mászó- vagy túracipő.
• Fejlámpa, mivel utunk gyakran vezet alagutakban, ahol a használata szükséges, vagy arra az esetre, ha a túra estébe nyúlik.
• Nehéz, láncos úton egy rövid kötélgyűrű vagy heveder karabinerrel, amelybe bekötve pihenhetünk, ez azonban némelyik via ferrata kantárba be is van építve (pl. Petzl Scorpio).
• Esetleg mászókötél és biztosítási felszerelés kötélbiztosításhoz és mentéshez.

Via ferrata gyerekekkel

Mivel a kisgyerekek gyakran nem érik el az acélsodronyt, ha egy álláson állnak, ezért nem szabad őket via ferratára vinni. A szokásos via ferrata-kantárok pedig egy gyermek esését túlságosan keményen fogják fel. Ugyanakkor azért, hogy a ferratázás ne csak a felnőttek élménye legyen, a Skylotec gyermekek számára (30 kg-os testsúlytól) fejlesztett ki via ferrata szettet.

A fent leírtak miatt a 30 kg-os testsúly alatti gyermekeket célszerű kötéllel összekötni. Kötéllel biztosítva ugyanis a haladás biztonságosabb, amennyiben a kötél használatának technikáit a mászók ismerik. Aki ezekben nem jártas, feltétlenül kérje gyakorlott vezető segítségét!

A via ferrata felszerelés biztonságos használata és néhány alapszabály

Túravezetőink a túra indulása előtt rövid oktatást tartanak a via ferratázás során felmerülő veszélyekről, a helyszínen megmutatják és begyakoroltatják a via ferrata felszerelés megfelelő használatát, ezt követően pedig vezetésükkel biztonságos körülmények között túrázhatsz.

Ha kedvet kaptál a ferratázáshoz, a további részletekért kattints ide!

Lejegyezte és fotó: Farkas Zsolt

Ha még nem tetted volna meg, olvasd el az első részt!

 
A titok

A siker kulcsa: kipihenten indulni a csúcsmászásra, ami a legtöbbször azon csúszik el, hogy a hosszú, fárasztó utazás után sokan nem tudnak vagy nem akarnak elég időt szánni az utazás kipihenésére.
Ahhoz, hogy kipihenten tudjunk indulni, célszerű a menedékházban ágyban aludni. Ez viszont csak úgy oldható meg, ha időben foglalunk magunknak szállást! Az pedig nem igaz, hogy erre nincs lehetőség. Hallottam olyan esetről, hogy a túravezető, miután klienseivel a menedékház padlóján aludt, a személyzetet okolta a túra sikertelenségéért, miközben ő mulasztotta el a ház előírásainak megfelelően, időben lefoglalni a helyeket.

A menedékházak foglalási szabályain minden évben módosítanak, így résen kell lenni. Volt olyan év, hogy tavasszal egy konkrét időponttól lehetett foglalni, majd áttértek arra, hogy csak a túrára érkezést megelőző 30 nappal korábban történhetett a foglalás, hamarabb nem, később pedig már nem valószínű, hogy sikerült, mivel a menedékház megtelt. A foglalás nélkül érkezőkön az üzemeltetők „megkegyelmeztek”, melynek köszönhetően a szállás teljes árának kifizetése után az étteremben a földön lehetett aludni saját hálózsákban és derékaljon, már ha a nem túl ideális körülmények között egyáltalán tudott valaki aludni...

A régi Aiguille du Gouter (2009)

Az Aiguille du Gouter ház környékén a kempingezés minden formája tilos! Ez már kb. 10 évvel ezelőtt is így volt, ebben tehát nem történt változás. Ha mégis láttatok sátrakat, azok a „pirosban” jártak. Amellett, hogy a sátorozás életveszélyes (a nem megfelelően rögzített sátrakat egy esetleges vihar könnyűszerrel lefújhatja a gerincről, stb.), komoly bírságot is kiszabhatnak érte!
A Tete Rousse menedékház közvetlen közelében összesen 50 db sátor felállítása engedélyezett, a sátorozási szándékot pedig a menedékházban be kell jelenteni!

A siker egyik kulcsa tehát a Gouter házban eltöltött éjszakában rejlik. Ezt a házat nehéz lenne kihagyni a Mont Blanc mászásakor.

A hírhedt Grand Couloir (2007)

A féltve őrzött információ:

2016. évben a foglalás a Gouter házban április 12-én 08.30 órakor kezdődött (pontosabban a kiírt időponttól néhány perccel korábban). A fennmaradó helyekből csak online, a honlapon keresztül lehet foglalni. Ha elhatároztuk, hogy mikor megyünk Mont Blanc-t mászni, érdemes a foglalást minél hamarabb megejteni, mivel előfordult, hogy a foglalás megnyitását követően néhány óra alatt szinte az összes hely betelt :( Azt is jó tudni, hogy bár a menedékház 120 férőhelyes, a foglalás megnyitása előtt a francia hegyivezetők a ház kapacitásának kb. 2/3-át lefoglalhatják, így a foglalás megnyitását követően az alpin club-ok tagjai és mindenki más az érkezés sorrendjében osztozhat a megmaradt helyeken.
Jelenleg a foglalással egyidejűleg (bankkártyával) a teljes árat, azaz 55 euró/fő összeget kell fizetni egy éjszakáért. Tavaly még nem kellett a teljes árat előre kifizetni, viszon kötelező (!) volt választani az aranyáron kínált reggeli és vacsora közül. Pozitív változás, hogy idén már nem kötelező az étkezés. Viszont negatív, hogy eltöröltek minden kedvezményt, így tudomásom szerint az alpin club menedékházak közül egyedülálló módon ez az egyetlen menedékház, ahol az alpin tagoknak nincs kedvezmény!
A foglalást lehet módosítani, illetve lemondani. Ez utóbbi esetben, ha foglalási rendszerükben legalább két nappal a foglalt időpont előtt online módon törlöd a foglalásodat, akkor 2 euró/éj/fő levonását követően visszautalják a számládra a pénzt. Ugyanakkor két napon belüli lemondás vagy meg nem jelenés esetén nem jár vissza egyetlen euró sem!

Amennyiben kedvet kaptatok a Mont Blanc mászásához, akkor a szabad helyeket megnézni és foglalni is ITT tudtok >> http://refugedugouter.ffcam.fr/resapublic.html

A Tete Rousse menedékházban ugyan a foglalás módja barátibb, viszont a már meglévő foglalást 3 nappal a szálláshely elfoglalása előtt nem árt telefonon keresztül megerősíteni, különben törlik!
Erről bővebben ITT tudtok tájékozódni >> http://refugeteterousse.ffcam.fr/reservation.html

A régi és az új Tete Rousse (2007)

A Gouter úton található két legnépszerűbb menedékházról bővebb információkat találtok az alábbi oldalakon: http://refugedugouter.ffcam.fr/
http://refugeteterousse.ffcam.fr/

Ezen az oldalon pedig online módon tudtok szálláshelyet foglalni az összes FFCAM kezelésben lévő menedékházban >> http://www.ffcam.fr/reserver-votre-refuge-en-ligne.html

Jó Mont Blanc mászást kívánok mindenkinek!

Lejegyezte és fotók: Farkas Zsolt, 2016. április 16.

Ha még nem tetted volna meg, olvasd el az írás első és második részét is!